Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.

A pályázók, ábécé sorrendben:

"Bátran nyissunk!"

Bodor Johanna a művészeti elképzelések mellett fontosnak tartja a színház közösségépítő szerepét. Udvaros Dorottyával egy befogadó szellemiségű kortárs színházban gondolkodnak, amihez a város többi kulturális szereplője is kapcsolódni tud. A nyilvánosságra hozott pályázatában az inspiráció forrásaként jelöli meg a Pécsi Nemzeti Színházat, ahol Sebestyén Aba főrendező irányítása alatt születnek majd az előadások.

Bodor Johanna újragondolná a Művészeti Tanács felépítését és munkáját is,

vezetésére pedig Udvaros Dorottyát kérné fel. Bevezetné az okos (smart) színházat az okos város mintájára, és korszerű és átláthatóan működő struktúrát hozna létre. Kötelességének érzi a fiatalok megszólítását is, ezért a színházi edukáció a pályázat kiemelt pontja.

A vezetés irányítása alatt olyan neves rendezők érkeznének a PNSZ-be, mint Béres Attila, Székely Kriszta, Pelsőczy Réka, Mezei Kinga a vajdaságból, de bemutatkozna az új generáció képviseletében Nagy Péter is.

„A színház olyan terület, ahol sokféle szemlélet, diskurzus, megközelítésmód találkozhat össze. Ez a pályázat pontosan ilyen sokrétű párbeszédből jött létre.”

Egyensúly és hagyomány

Csányi László sok szállal kötődik Pécshez. Édesapja, Csányi János, a színházban kezdte operaénekesi pályafutását, ráadásul az Operaház volt magánénekese a világ szinte minden pontján fellépett már, így nagy rálátása van a különböző színházi rendszerekre.

Pályázatában a hagyományőrzésre és a folyamatos megújulásra helyezi a legnagyobb hangsúlyt,

egyensúlyba szeretné hozni a prózai, zenés és táncos előadások arányát, valamint mennyiségi játszás helyett a minőségre helyezné a hangsúlyt. Célja továbbá, hogy a színház évről évre képviseltethesse magát a helyi érdekeltségű fesztiválokon, például a POSZT-on, és az itt játszott előadások turisztikai szempontból is érdekesek legyenek.

Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes művészeti vezetése alatt szakmailag felkészült hazai és külföldi rendezők szerződnének a teátrummal, a főrendezői posztot pedig eltörölné, hogy egy-egy produkciónál a lehető legalkalmasabb ember kerüljön a rendezői székbe.

Csányi a Lipics-Vidákovics pároshoz hasonlóan a műhelymunkában látja a színvonalas előadások zálogát, és a fiatal alkotók bevonása pedig a megújulást segíti elő.

Sokszínűség és Pécs-központúság

Komáromi György pályázati anyaga mögött rajta kívül még négyen állnak: Bérczes László, az Ördögkatlan Fesztivál főszervezője, Benkó Bence és Fábián Péter, a k2 színház vezetői, és Göttinger Pál is fontos szerepet vállalnának a vezetésben és a Művészeti Tanács munkájában.

Az új vezetőség új működési modellben gondolkodik, aminek

egyik legfontosabb eleme az előadásszám csökkentése és a bérek normalizálása.

Mindemellett a lehető legszínesebb repertoárt szeretnék létrehozni, amiben egyaránt megtalálhatóak a klasszikusabb művek és modernebb produkciók.

Ez a sokszínűségre való törekvés a rendezők névsorán is látszik. Béres Attila ehhez a pályázathoz is letette a névjegyét, de például ifj. Vidnyánszky Attila, Bodó Viktor, Horváth Csaba, Zsótér Sándor és Mohácsi János is rendezne az új vezetés alatt. A fiatalabb generáció itt is képviselteti magát Tarnóczi Jakab vagy épp Hegymegi Máté személyében.

A Pécshez tartozás eszméje is lépten-nyomon felbukkan a pályázatban, ennek egyik leglátványosabb eleme a városról szóló dráma megírása és bemutatása, amihez drámapályázat is kapcsolódna.

Olyan Pécsi Nemzeti Színházat képzelünk el, amelyben sosem szűnik meg az élet: az előadások mellett kiállítások, irodalmi estek, szakmai beszélgetések, koncertek, drámafoglalkozások hirdetik a pécsieknek, hogy a színház kapuja mindig nyitva áll előttük.

Tartalmas és színes

A Lipics Zsolt-Vidákovics Szláven páros szorosan kötődik Pécshez, hiszen mindketten a Pécsi Nemzeti Színház színészei, ráadásul Vidákovics a Pécsi Horvát Színház igazgatójaként nagy vezetői tapasztalattal rendelkezik.

Pályázatukban a PNSZ hagyományait alapul véve szeretnének sokszínű repertoárt létrehozni, ami lehetőséget teremt a fiatal alkotók számára is, hogy bemutatkozhassanak egy szélesebb közönségnek, ugyanakkor

fontos céljuk, hogy a pécsi és baranyai nézők igényeit maximálisan kielégítsék.

Emellett olyan neves rendezőket hívnának meg egy-egy előadáshoz, mint a világhírű filmrendező, Szász János, de Vincze János a Harmadik Színházból is örömmel dolgozna az új vezetéssel. Érdekesség, hogy Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója szintén a meghívott rendezők között van.

Csökkentenék az előadásszámot is annak érdekében, hogy nyugodtabb alkotói légkört teremthessenek. Ugyancsak gondolnak a fiatalabb néző-generációra is, ezért beavató és tantermi előadásokat is terveznek, amihez megnyerték az Apolló Kulturális Egyesület elnökét, Alapi Tóth Zoltánt.

Első évaduk repertoárján musical, opera, klasszikus dráma, romantikus vígjáték és a Pécsi Balettel együttműködésben egy balettelőadás is látható lenne.

A bírálóbizottságba a PNSZ szakszervezetének és társulatának egy-egy tagján túl az Önkormányzat Bognár Szilvia kulturális ügyekért felelős alpolgármesterét delegálja, a Fidesz frakciót Bognár László képviseli, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Révész Mária, Pécs volt alpolgármestere képviselteti magát, a Zeneművészeti Bizottság nevében Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft. főigazgatója, a Színházművészeti Bizottság tagjaként pedig dr. Zalán János és Rátóti Zoltán szavaz.

forrás: https://fidelio.hu/