Jó, ha nullszaldósra ki lehet hozni egy streamelt színházi előadást. A független társulatok és a vállalkozóként dolgozó színházi szakemberek nagyon nehéz helyzetben vannak.
A sokak által vártnál később, de november közepén a magyar kormány is úgy döntött, korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. A döntés pillanatában napi ötezer új fertőzöttet azonosítottak, és jobbára 50 és 100 között járt a vírus következtében 24 órán belül elhunytak száma. Az első lépés részleges lezárást jelent, de kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Kövesse híreinket!
Először nem tudtunk játszani, aztán visszaszivárogtak a nézők, majd félházaknak játszottunk, aztán maszkban ültek a nézők
– sorolta Kovács Patrícia színésznő a hvg.hu-nak, hogyan kerültek egyre nehezebb helyzetbe a színházak a koronavírus járvány miatt. „Én még játszottam azon a héten, amikor csak minden harmadik széken ült ember, nagyon abszurd volt” – tette hozzá.
Tavasszal, az első hullám idején a színházaknak – más kulturális intézményekhez hasonlóan – be kellett zárniuk. A HVG írt arról, hogy Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter júliusban még elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány 200 főben maximalizálja a beltéri kulturális események látógatószámát, végül az elképzelésből nem lett semmi.
Ehelyett maszkviselésre, távolságtartásra és gyakori kézmosásra hívták fel a színházlátogatók figyelmét, illetve arra, hogy aki teheti, online vegyen jegyet és a nem egy háztartásban élők legalább két szék távolságra üljenek. Majd pár hónappal az újranyitás után a színházaknak – lényegében egyik napról a másikra – ismét be kellett zárniuk. A november 10-i intézkedés nehéz helyzetbe hozta az intézményeket.
Rugalmasnak kell lennünk
– indokolta Kovács Patrícia, miért indították el a SzínházTV-t. Az ötlet, hogy streameljék az előadásokat, még a tavaszi lezárások idején született, „amikor mindenki otthon ült és streamelte a különféle sorozatokat”. A színésznő a SzínházTV háziasszonya, az ő dolga, hogy a kulisszák mögé vigye a nézőket. „Minden előadáshoz speciális tartalmakat gyártunk, van, hogy beszélgetünk az alkotókkal, vagy épp a háttérszemélyzetet mutatjuk meg, ahogyan a takarásban dolgoznak, egyáltalán azt, hogy milyen a színház hátulról” – mesélte.
Az online színházi közvetítés újdonságnak számít Magyarországon. A csapat eleinte csütörtöki közvetítéseket tervezett, csakhogy mire belevágtak volna, a korlátozások életbe léptek, és a színházak bezártak. Nem maradt más lehetőség, mint nézők nélkül forgatni. „Az első közvetítésünk, az Egy őrült naplója úgy ment le, mintha lettek volna nézőink, de hát nem voltak” – mesélte a színésznő. Eddig hat előadást vettek fel, mint Kovács Patrícia fogalmazott:
a színházak is érzik, eljöhet az a pont, amikor esetleg mi sem mehetünk be dolgozni, és nem szeretnék, hogy a nézők tartalom nélkül maradjanak.
A SzínházTV egy vállalkozás, a pénzt az induláshoz egy építőipari vállalkozó adta, aki azt kérte, nevét ne írjuk le, mindössze annyit lehet róla tudni, hogy „nagy színházrajongó”. Több tízmillió forintot költött a technikára, a felvételeket hat kamerával, 4K Ultra HD minőségben rögzítik. Az üzlet lényege, hogy a jegybevételen osztozik a SzínházTV és a színház, ahonnan közvetítik az előadást. Az, hogy mennyibe kerül egy jegy egy online színházi közvetítésre, függ attól, hogy a színháznál van-e a szerzői jog, vagy a jogtulajdonosokkal újra meg kell állapodni. Emiatt lehetnek eltérések az árazásban. "De ne felejtsük el, hogy itt egy jegy áráért akár egy egész család élvezheti az előadásokat" – hangsúlyozta.
Megéri az online közvetítés?
Az Egy őrült naplójára egyébként 1200 jegyet adtak el, ami „nagyjából nullszaldóra elég” – mondta a hvg.hu-nak Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója. A Katona József Színház és a Játékszín mellett ez a színház is csatlakozott a SzínházTV-hez, innen a New York-i komédiát közvetítették Básti Julival, Nagy-Kálózy Eszterrel és Rudolf Péterrel a főszerepben.
Kétszer is meggondolnám, mit engedek az online térbe és mit nem
– mondta az igazgató, aki szerint a Centrál esetében csak kifutófélben lévő előadások közvetítése jöhet szóba, különben később majd nem váltanak rájuk jegyet a színházban. "A tavaszi repertoár főszereplőit nem streamelhetem, mert nem kaptam rá jogot a jogtulajdonosoktól, de nem is streamelném” – tette hozzá.
Ami a Centrál Színház Kft.-t illeti, ez egy nonprofit magáncég. Míg más színházak költségvetését jellemzően háromnegyed részben az állam és/vagy önkormányzat állja, egynegyed részben pedig a jegybevétel adja, nálunk ez pont fordítva van. "Erre az évre 250 millió forint úgynevezett többlettámogatást kaptunk az államtól, a szükséges többit a jegyeladásból kell fedeznünk. A színház tartalékai még néhány hónapra elegendőek, de már a tavaszi záráskor munkatársakat kellett elbocsátani. Attól még, hogy zárva vagyunk, vannak költségeink, rezsit, munkabért most is fizetni kell.” Ebben – az igazgató szerint – komoly segítség, hogy az állam most a második hullámban állja a bérek 50 százalékát, csakhogy sokan – a színházakra jellemző módon – vállalkozóként, számlára dolgoznak, utánuk pedig nem jár állami támogatás.
Ez problémát jelent a független társulatoknál is. Miközben a tavaszi veszteségek következményeivel is alig tudtak megküzdeni, most bevétel nélkül marad mindenki, aki szabadúszóként dolgozik. „Ha a veszélyhelyzet elhúzódik, az RS9 Színháznak január végéig több mint 100 előadása maradhat el, ez mintegy 60 munkatárs háromhavi bevételének kiesését jelenti” – tájékoztatott Lábán Katalin, a színház egyik alapító vezetője.
Urbanovits Krisztina, a KV Társulat vezetője arról számolt be, hogy a repertoárjukon szereplő 8 produkció összesen 18 előadása marad el év végéig, és 37-en, köztük színészek, technikusok, asszisztensek, fizetést csak a lejátszott előadás után kapnak. Pontosabban kapnának. A Manna Produkciónál ennél is nagyobb a baj: ott több mint 100 művész és háttérdolgozó marad előadás és ezzel együtt pénz nélkül.
Ezért a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) a független színházaknál és táncegyütteseknél vállalkozóként foglalkoztatott szakemberek, művészek és a háttérben dolgozók megélhetésének támogatására újranyitotta a tavasszal létrehozott segélyalapot. A pénzből szociális támogatásokat adnak. Az első hullám idején 70 színházi szakembernek tudtak segíteni.
A Thália Színház is előállt egy 15 millió forintos szolidaritási alappal, az intézmény Facebook-oldalán azt írta, "azoknak a művészeknek, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi vagy egyéb intézménnyel, az elkövetkezendő nehéz időszakra az alap a lehetőségeihez képest támogatást nyújtson". Az első hullám idején a Színházi Szolidaritási Alap két hónapon keresztül havi 80 ezer forint támogatást adott az állandó szerződéssel nem rendelkező művészeknek, míg az Előadóművészi Jogvédő Iroda szintén létrehozott egy szociális alapot: a munkaviszonnyal nem rendelkező előadók 32 ezertől 144 ezer forintig igényelhettek támogatást. Itt számított a családi háttér és az eltartottak száma is. Összességében 90 millió forintot fizettek ki.
Ezeken kívül lehetett még pályázni
a Petőfi Irodalmi Múzeumnál,
a Nemzeti Táncszínháznál,
és a Nemzeti Színháznál.
Összesen 1 milliárd forintot osztott szét az állam pályázati úton a független művészek között.
Nem lesz állami mentőcsomag
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, most milyen segítségre számíthatnak a színházak. A minisztérium sajtóosztálya azt írta, hogy „az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kultúráért Felelős Államtitkárság a pandémia tavaszi kitörése óta különböző intézkedésekkel támogatja a színházakat a járvány negatív hatásainak csökkentése érdekében”. Konkrétan arra hivatkoztak, hogy ebben az évben nyolc fővárosi és harminc vidéki színház és bábszínház került az állam és az önkormányzat közös működtetésébe.
A megállapodások fontos eleme, hogy az éves szinten megállapított támogatást az állam semmilyen körülmények között nem vonja el a színházaktól
– írták.
Azt, hogy a vállalkozóként dolgozó színházi szakembereket, valamint az őket foglalkoztató színházakat hogyan tervezi kompenzálni az állam, nem tudni.
A minisztériuméhoz nagyjából hasonló választ kaptunk a fővárosi önkormányzattól is. „2020-ra a fővárosi fenntartású színházak megkapták azt az összeget, amelyben megállapodtak, illetve a színházi dolgozóknak is járt ezen felül a Budapest-pótlék”. Megemlítették még, hogy nagy örömmel látják, „a járványhelyzetben is utat talál a művészet az emberekhez: az Örkény Színház és a Vígszínház is fantasztikus valós idejű előadásokat streamel”.
A Vígszínház például online közvetítette a Padlás 999. előadását, de sokan nem tudták nézni, noha előfizettek rá. A jegy 3900 forintba került. A problémát az okozta, hogy sokan nem kapták meg a linket, ahol nézni tudták volna a darabot. Kiderült, hogy az utolsó néhány órában olyan sokan vettek jegyet, hogy nem jutottak be az eSzínház oldalára, ahol az előadást közvetítették. A Vígszínház elnézést kért azoktól, akik pórul jártak, és ígérte, keresi a megoldást, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő.
Az Örkény Színház „előremenekült”, saját streamstúdiót épített nyáron, innen közvetítik az előadásokat. Azt írták, stream-repertoárjukat folyamatosan bővítik. Kizárólag élő előadást terveznek közvetíteni, felvétel csak akkor jön szóba, ha senki sem léphet az épületbe. Azt is hozzátették:
Reméljük, hogy odáig nem jutunk el.
A hvg.hu a járvány első hulláma idején egyébként online közvetített több előadást is az Örkény Színházból. Így lehetett megnézni Mohácsi János rendezését, az e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY című előadást, a János királyt, a Stuart Máriát, A vihart, a IV. Henriket, az Ibusárt, a Pillantás a hídrólt és a Liliomfit.
forrás: https://hvg.hu/
