Író, rendező, színész, aki flörtöl az Oscarral – Tóth Barnabás a Kult50-ben
Tóth Barnabás úgy tűnik, párosokban a legjobb. Legyen az az útirányon vitatkozó házaspár, munkáját kicsit feldobó szinkrontolmács, vagy egy középkorú férfi és egy kamaszlány valószínűtlen családkísérlete.
Védnök: Deák Kristóf
Elismert teljesítmény: Az Akik maradtak című film
Susotázs és Újratervezés című rövidfilmjeit a közönség és a szakma is imádta. 2019-ben egészestés filmmel – Akik maradtak – jelentkezett a mozikban és az Oscar-díjat odaítélő Amerikai Filmakadémiánál.
A holokauszttal számos film foglalkozott már, de kevesen mentek egy lépéssel tovább, hogy megmutassák, mi következett utána. Török Ferenc 1945-jében egy közösség birkózik meg a traumával. Tóth Barnabás az egyes emberek szintjére bontotta vissza a szálakat, szinte kamaradarabban vizsgálta a holokauszt hatását két ember életére. Klára, a kamaszlány egyedüliként maradt életben a családjából, „itt felejtették”. A negyvenes nőgyógyász, Aldó pedig egyedüliként tért vissza: felesége és gyerekei nélkül. Az életben maradás pedig néha elviselhetetlen teher. A két semmiben lebegő ember a külvilág számára érthetetlen relációban összekapaszkodik – családot alkot.
„Egy ilyen trauma után egymásra találva, a szeretet erejével, két ilyen tiszta ember tiszta kapcsolatán keresztül a reményről és a pozitív folytatásról szerettem volna beszélni” – nyilatkozta Tóth Barnabás a filmről. „Szobrot akartam állítani egy hősnek.”
Szőke Abigél első főszerepe rögtön olyan hitelesre sikerült, hogy sorra hozza el a nemzetközi fesztiváldíjakat, partnere, Hajduk Károly pedig alakításával szintén bekerült a Kult50 idei tagjai közé.
A II. világháborút követő években játszódó film díszletei, látványa és helyszíne Rajk László utolsó munkája. Operatőr: Marosi Gábor. A forgatókönyvet F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus Férfiidők lányregénye című könyvéből írta a rendező és Muhi Klára. Az Akik maradtak a Telluride Film Festivalon mutatkozott be 25 film között, olyan rendezők alkotásai mellett, mint Pedro Almodóvar, Agnès Varda vagy Werner Herzog. Az Oscar-díjért folyó versengésben pedig shortlisten volt a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, vagyis megismételte azt a bravúrt, amit Susotázs című kisfilmjével: bekerült az aranyszoborra esélyes tíz film közé.
Tóth Barnabás szó szerint a filmezéssel és színjátszással nőtt fel: gyerekkora óta szinkronizál, szerepel filmen és színpadon. Színpadi pályája hétévesen kezdődött a Mafilm és a Vígszínház berkeiben, aztán Földessy Margit stúdiójában folytatódott. 2003-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és tévéproducer, majd rendező szakán. Rendez, ír és színészként is dolgozik. Saját bevallása szerint mindhárom szerepben van számára valami komfortos. Emellett a szinkronizálást sem hagyta abba. Színészként és rendezőasszisztensként is rendszeresen felbukkan nemzetközi produkciókban, forgatott riport- és dokumentumfilmeket. Első egészestés filmje, a Rózsaszín sajt című magyar-francia koprodukció volt. A Momentán Társulat alapító tagja.
A Vakok és Gyengénlátók Hangoskönyvtárában hetvennél is több kötet szól az ő hangján.
Az Akik maradtakkal Tóth bebizonyította: egészestés alkotásaival is megtalálja az utat a közönség szívéhez, ahogy korábbi rövidfilmjeivel. Hogy mekkora tömegeket érhet el egy-egy rövidfilm az interneten, arra jó példa a Pogány Judit és Kovács Zsolt főszereplésével készült autós kamaradráma. „Az Újratervezés elképesztő menet volt: egy hét alatt másfél millióan nézték meg. Az ország minden zugából kerestek: vidéki misén szerepelt a szentbeszédben, beugró kérdés volt a jogi karon. Társadalmi jelenséggé vált. Elképesztő lelkesedés és szeretetáradat érkezett. Ez erőt ad a folytatáshoz”, mondta Tóth Barnabás.
A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Sorozatunkban bemutatjuk az Ötvenet.A Kult50 idei díjazottjainak névsorát itt olvashatja.
forrás: https://fidelio.hu/