Az egyik szívre, a másik az agyra támad! – mondta Göttinger Pál rendező arról a két kisoperáról, amiket ma kezdtek el próbálni. A két mű születése között háromszáz év telt el, Szegeden azonban egy estén láthatják majd a nézők, ha elvonul járvány és újra megnyílhatnak a színházak a nézők előtt.
Különös házasságnak is nevezhetnénk, hogy egy háromszáz évvel ezelőtt íródott szerelmi történetet bemutató operát és egy kortárs, humorban bővelkedő zenei kísérletet egyetlen estére párosítanak össze.
A Dido és Aeneas, a XVII. században alkotó angol mester, Henry Purcell főműve, egyben a barokk opera egyik legszebb gyöngyszeme.
Az 1689-ben született operában a trójai háború után Aeneas és emberei elmenekülnek az elpusztított városból és hosszú hányattatás után Karthágóba kerülnek, ahol a hős és a királynő, Dido egymásba szeret. Gonosz alvilági hatalmak azonban összeesküvést szőnek ellenük, egyikük – Merkur képében – utasítja Aeneast, hogy hajózzon Itáliába. A hős ezt szomorúan veszi tudomásul, de elhagyja Karthágót, Dido pedig szerelmi bánatában végez magával.
– Sűrű darab, nagy témák lapulnak ennek az operának a mélyén – mondta a rendező a gyönyörű és tragikus szerelmi történetről.
Egészen már érzékszervünket, az agyunkat és a nevetőizmainkat támadja majd az operaest másik darabja, az 1970-es években született, egyfelvonásos stílusbravúr, a Négyhangú opera.
Az idén 81 éves kortárs amerikai szerző, Tom Johnson alig ötven perces kisoperájának szereplői az énekes társadalom közismert figuráinak karikatúrái.
Ellenállhatatlan humorral kalauzol minket a színfalak mögé, összekacsintva velünk az énekesek esendőségein. Megmutatja az egyébként nem látható és hallható helyzeteket, rivalizálásokat, örök konfliktusokat, harcot a közönség kegyeiért. Mindezt négy hangon, négy szereplővel.Göttinger Pál autonóm alkotótársakat szeretne látni a darab felépítésekor
Göttinger Pál és alkotótársai – többek között Dinyés Dániel zenei vezető – nem sok időt kapott a mű színpadra állítására. A megszokott hathetes próbaidőszak helyett, mindössze három hét alatt kell majd a két kisoperát színpadra állítaniuk.
Barnák László főigazgató a nyilvánosnak induló olvasópróba elején kiemelte, az operatársulatra is súlyosan ránehezedik a járvány. Az új évad minden előre tervezett nagyszabású operabemutatójáról le kellett mondani a járvány miatt, így került képbe a két kisopera a megváltozott műsortervben.
– Nézőket ugyan most nem fogadhatunk, és előadásokat sem tarthatunk, de nagyon fontos, hogy ennek ellenére ne álljon le a művészi munka a színházban. Mindhárom tagozat gőzerővel próbálja az új produkciókat, így, ha eljön a nyitás ideje, azonnal be tudjuk mutatni az új előadásainkat – mondta a főigazgató, majd hozzá tette, maximális biztonság mellett zajlanak a próbák.
Dinyés Dániel zeneigazgató arról, hogy miért került egy estére a térben és időben látszólag egymástól nagyon távoli két kisopera azt mondta, ez a két darab nagyon jól bemutatja az opera több évszázados útját, óriási a különbség közöttük, de mindkettő mégis csak opera.
Göttinger Pál arról is szólt az énekeseknek, hogy nagyon autonóm alkotótársakra számít a rövid próbafolyamat során.
– A Purcell művet konzervatív hozzáállással közelítjük meg, a Tom Johnson operánál pedig lemerülünk a legaljára, felhozzuk az iszapot és belekenjük a nézők arcába.
A szokatlanul rövid, háromhetes próbafolyamat végén, december 22-én a bemutató helyett egy házi főpróbával szeretnék majd lezárni a boldog operacsinálást. És bíznak benne, hogy a jövő év elején minél hamarabb a közönségnek is be tudják mutatni ezt a két egymástól nagyon távoli, de egy estére mégis összeillesztett művet.
– Kezdődik egy háromhetes tábor, aminek a végén nem jönnek értetek – hívta végül munkára az énekeset Göttinger, utalva arra, hogy egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor mutathatják majd be az új operaprodukciót.
rag
(fotók: Szabó Luca)
forrás: https://szeged.hu
