Európa kulturális és kreatív szektorát a koronavírus-válság jobban sújtotta, mint minden más iparágat a repülés kivételével – derül ki egy jelentésből, amely jelentős állami és magánberuházásokra szólít fel a hosszú távú, helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében.
A kreatív ágazat – ideértve a tévét, mozit, rádiót, a zenét, a kiadványokat, a videó játékokat, az előadó művészetet és a képzőművészetet – bevételei tavaly 31,2 százalékkal, megközelítőleg 200 millárd euróval estek vissza 2019-hez képest. Ez még az európai turizmus 27 százalékos visszaesésénél is drámaibb adat. Csak a légi közlekedési szektor – aminek a bevételei 31,4 százalékkal csökkentek – szenvedett többet.
A kreatív iparon belül a legnagyobb vesztes az előadóművészet és a zeneipar, bevételeik 90 illetve 76 százalékkal estek vissza – írja a Le Monde. A jelentést, ami a 32 európai alkotói érdekképviseletet tömörítő szervezet megbízásából készült Jean-Michel Jarre, az elektronikus zene egyik legnagyobb egyénisége mutatta be az Európai Bizottságnak kedden. Az online találkozón részt vett Thierry Breton belső piaci, Nicolas Schmit foglalkoztatási és Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos is. A megbeszélésen arról is szó volt, hogy a 750 millárd eurós európai helyreállítás terv részeként 15 millárd eurót a remények szerint a kreatív iparnak szánnának.
2019-BEN, A VILÁGJÁRVÁNY ELŐTT EURÓPA KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATA KÖRÜLBELÜL 7,6 MILLIÓ EMBERT FOGLALKOZTATOTT, TÖBB MINT KÉTSZER ANNYIT, MINT A TELEKOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ AUTÓIPAR EGYÜTTESEN, ÉS AZ EU TELJES GDP-JÉNEK KÖRÜLBELÜL 4,4 SZÁZALÉKÁT TETTE KI.
„Amit most látunk azonban, az a, szó szerint több ezer helyszín bezárásának drámai következménye” – idézte a tanulmány koordinátorát, Marc Lhermittet a The Guardian.
A járvány miatti sokkhatás az egész szektorban érezhető, a bevételek az előadó művészetben 90 százalékkal, a zeneiparban 76 százalékkal estek vissza. A képzőművészet, a könyvkiadás, a sajtó, a filmgyártás és a televíziózás 20 és 40 százalék közötti visszaesést mutat, egyedül a videojátékok forgalma emelkedett 9 százalékkal.
A digitális fogyasztás növekedése nem kompenzálta az offline eladásokból és az élő eseményekből származó bevételkiesést, mondta Lhermitte. A zeneipar élő eseményekből származó bevételei 35 százalékkal csökkentek, miközben a digitális piacon szerzett bevételek csak 8 százalékkal nőttek. Az európai mozik bevételkiesése pedig 75 százalékos 2019-hez képest.
A 2020-ban beszedett jogdíjak 35 százalékkal csökkentek, ami azt jelenti, hogy számos alkotó jelentős bevételkiesésre számíthat a következő két évben, még akkor is ha 2021-ben fellendülés lesz – áll a jelentésben.
A NYÁRI FESZTIVÁLOK LEMONDÁSA OLYAN SÚLYOS CSAPÁS A FIATAL MŰVÉSZEK ÉS ELŐADÓK SZÁMÁRA, AMINEK A KÖVETKEZMÉNYEI ÉVEKIG ÉREZHETŐK LESZNEK.
Ha az élő produkciók és offline események nem indulhatnak be minél előbb, akkor az új projektek befektetései mind elszállhatnak. Ráadásul ha a helyszínek hamarosan újra meg is nyílnának, egy friss közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 46 százaléka még hónapokig nem érezné magát fesztelenül egy koncerten, 21 százalék szerint ez a bizonytalanság évekig is eltarthat.
A jelentés ezért felhívja a figyelmet, hogy „az EU és a tagállamok nyújtsanak támogatást, és ösztönözzék a fellendüléséhez szükséges magánbefektetéseket is olyan mértékben, ami tükrözi az iparág súlyát és fontosságát ”.
forrás: https://index.hu/
