Vidék kontra főváros? Főváros és vidék! címmel küldtek válaszlevelet vidéki zenei vezetők Ókovács Szilveszter A szomszéd tehene, avagy vidék kontra főváros operajátszásáról című nyílt levelére.
A Magyar Állami Operaház február 1-jétől megszünteti a „kikérők” rendszerét, ami azt jelenti, hogy a próbaidőszakban egyetlen énekes sem dolgozhat párhuzamosan vidéki intézményekben. Mintegy 140 aktív énekes van, akik közül több mint 120-an szerződéses viszonyban állnak az Operával, tehát ha onnan nem engedik el az énekeseket, a vidéki nemzeti színházak zeneigazgatói szerint a vidéki operajátszás ellehetetlenül.
Ókovács Szilveszter nyílt levele még novemberben jelent meg az Origo felületén, amire a vidéki zenei vezetők először nyilvánosan szerettek volna reflektálni. Bízva a párbeszédben, egy fórumon szerették volna megvitatni a Magyar Állami Operaház kormánybiztosával, hogy vidék és főváros miként tudna együttműködni és segíteni egymás munkáját, hogy az operajátszás továbbra is megvalósítható lehessen a fővároson kívül is.
A Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozata három kerekasztal-beszélgetésen járta körbe a vidéki operatagozatok célkitűzéseit, működésének nehézségeit – az utolsó alkalomról a Kultúra.hu adott részletes beszámolót. Az ominózus harmadik alkalomra meghívták Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját, aki azonban a beszélgetés napján lemondta részvételét.
A személyes diskurzus elmaradt, de a vidéki zeneigazgatók reagáltak Ókovács „Édes néném” kezdetű levelére:
Tisztelt Főigazgató úr, kedves Szilveszter! „Kedves Nénjéhez” írt levelét mi is olvastuk, és mivel szólítva érezzük magunkat, igyekszünk ugyanezen a felületen válaszolni állításaira és felvetéseire. Mindenekelőtt kérjük Önt, hogy a vidéki és a fővárosi operajátszást szíveskedjen egységesen és ugyanannyira támogatni, hiszen ez Önnek a Nemzeti Kulturális Tanácsban betöltött szerepe alapján kötelessége is.
A matematika nyelvére lefordítva a problémát kiemelték, hogy a Magyarországon aktív operaénekesi társadalom nem több, mint 140 énekesből áll, akik közül több mint 120 énekes vállalkozói szerződéses, azaz nem alkalmazotti jogviszonyban dolgozik az Állami Operaházzal.
Minthogy az utóbbi években az Operaház titkársága – a kikérők során tanúsított rugalmas hozzáállással – megfeszített erővel segítette a vidéki színházak munkáját, az énekes kollégák az Operaházi munkájuk mellett tudtak a vidéki színházakban is dolgozni. Ez változott meg idén ősztől, amikor Ön – még nem írásban tájékoztatva a társulatot – megszüntette a kikérőt, mint intézményt.
A kikérő egy olyan dokumentum, amelyet egy intézmény vagy az énekes ad le az illetékes titkárságon. Ott megvizsgálják, hogy az érintett művész elengedhető-e az adott színházban lévő próbaidőszaka alatt egy másik színház próbáira, tehát ezzel „kikérnek” egy adott művészt. Azután pedig egyeztetnek az adott színházak.
Ma a vidéki színházak operaeladásainak egy-egy szerepére egyszerűen nem maradt felkérhető énekes az Ön döntése okán. Fontos megjegyeznünk: ez csakis az Ön döntésén múlik, jogi kényszerítő körülmény, vagy egyéb törvényi rendelet nem indokolja az Ön lépését. Sőt: a kizárólag vállalkozóként dolgozó énekeseknek kifejezetten fontos lenne lehetőséget adnia arra, hogy más színházak megbízásait is elfogadhassák.
A levelet
Bakos-Kiss Gábor és Silló István, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója,
Barnák László és Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója,
Béres Attila és Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója,
Gemza Péter és Somogyi-Tóth Dániel, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója
írta alá.
forrás: https://index.hu
