Az új épületek elkészülte és az európai első vonalhoz vezető felkészülést biztosító próbatermek megléte után felelőtlenség lenne nem betartatni az Operaház nagy értékű szerződéseit – mondta az InfoRádiónak a Magyar Állami Operaház főigazgatója az úgynevezett kikérők rendszerének február elsejétől tervezett megszüntetése miatt kialakult vita kapcsán. Az Opera január végéig ad lehetőséget az énekeseknek az intézménnyel kötött szerződéseik felbontására, utána viszont próbanapokon nem enged el senkit. A vidék hevesen tiltakozik a "monopólium törekvés" miatt.
Tavaly év végén derült ki, hogy 2022. február 1-jétől megszünteti a kikérők rendszerét a Magyar Állami Operaház. Ilyen dokumentumot lehetett benyújtani az illetékes titkárságra, hogy megvizsgálják, az operát játszó vidéki színházakban fellépő művészek elengedhetők-e az Operában lévő próbaidőszakuk alatt. Egy most is létező speciális engedély marad egyedül, ha valakinek máshol lenne kötelezettsége a budapestiekkel egy időben, de ez kivételes esetekben adható csak meg. A lépést több vidéki játszóhely sérelmezte, féltve a meglévő előadásaik lebonyolítását, illetve sérelmezve, hogy az Opera magához köti az énekeseket. A tiltakozást aláírta a szegedi, a miskolci, a debreceni és a győri teátrum zeneigazgatója is. Ókovács Szilveszter Operaház-igazgató decemberben nyílt levelet írt az Origón, amelyre szintén ilyen formában közösen válaszoltak a vidéki teátrumok. Erre az Indexen 10 pontban fogalmazta meg álláspontját Ókovács Szilveszter.
A helyzet azóta sem rendeződött. Az InfoRádió megkereste mindkét felet az ügyben.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta: a próbák szervezése, levezénylése esetében volt szó olyanról, hogy valakinek a budapesti próbája ütközött egy vidéki énekléssel vagy próbával, és ilyenkor próbáltak tenni valamit. "Tudok olyanról is, hogy ezért – eléggé elkeserítő módon – épp az operaházi próbát szervezték át, belevonva más résztvevőket is. Sőt épp egy szegedi produkció elől hajoltunk el januárban azzal, hogy mi próbálunk két hónappal előbb azért, hogy a szegedi rendező megtarthassa az övéit a saját idejében" – sorolta észrevételeit a szakember. Megjegyezte: vagy tudott a kikérésekről és változásokról, vagy nem, hiszen több száz művésszel és munkatárssal dolgozó rendszerről van szó.
Indoklása szerint azért szűnik meg a kikérők rendszere február 1-jével, mert azt szeretnék, hogy ha valakivel szerződést kötnek, akkor annak érvényt szerezhessenek. "Ha méltányolható és komoly indok van (de egy másik intézmény próbája nem ilyen), lehet a próbát mulasztani. De hogy arra rendszert építsünk – most, amikor elkészültek az épületeink és végre megvannak azok a próbatermek, amelyekben valódi, az európai első vonalhoz vezető felkészülés folyhat –, hogy a szerződéseinket ne tartassuk be, felelőtlenség volna" – szögezte le Ókovács Szilveszter.
A vidéki, operát játszó színházak érvelése szerint a kikérők rendszerének megszűnésével a vidéki operajátszás is megszűnhet, mivel levelük szerint nem elvárható, hogy az Operaház egyébként közzétett "foglalkoztatási" táblázatához igazodjanak minden, egyébként törvényben rögzített feladatuk, teljes évadjuk megtervezésekor. Úgy vélik továbbá, hogy a Magyar Állami Operaház az érvényben lévő szerződéseire hivatkozva szinte magához láncolná az énekeseket, ily módon egyre nehezebb lesz nekik vidéken kitűzni operaelőadásokat.
Ezt Ókovács Szilveszter teljesen másképp látja, és művitának tartja az ellenkezést,
a vidéki leállással kapcsolatos félelem meglátása szerint alaptalan.
Úgy véli, a vidéki színházaknak nem kellene az épp nem elérhető énekesekhez ragaszkodniuk, vagy pedig el kell érniük, hogy az Operával szemben őket válassza az adott énekes.
"Akkor áll le a szekér vidéken, ha mondjuk öt énekeshez ragaszkodnak egy produkció kapcsán, és ez az öt énekes egyszerre, abban az időben, amikor ott várják, nem tud megjelenni. De a mi operaházunk is van ám így: ha fel akarunk kérni valakit, és aznap nem ér rá, akkor fölkérünk helyette valaki mást. Viszont ha a vidéki igazgató kollégák bizonyos személyekhez ragaszkodnak, nem tudok más módot elképzelni, mint hogy vagy amúgy is ráérnek azok a művészek, vagy igénybe veszik a második moratóriumunkat. Az Opera ugyanis félreáll, és január 23-áig újra lehetővé teszi, hogy a vele, velünk leszerződött énekesek mindenféle jogkövetkezmény nélkül felbonthassák vagy módosíthassák a szerződéseket. Vagyis ha el akarnak menni egy vidéki produkcióba, mert oda is elígérkeztek, csak aztán kiderült, hogy a két produkció ütközik – bár aki ilyenkor döbben rá erre, abban nem érzek 100 százalék őszinteséget –, az kiszállhat következmények nélkül az Operából és mehet oda, ahova szintén leszerződtették. Mi ezt a veszteséget el fogjuk tudni viselni, majd keresünk másik énekest a kieső helyére. Már amennyiben lesz ilyen, mert
az október végi, november eleji első tíznapos időszakban egyetlen énekes sem akart kilépni az operás szerződéseiből. És nagyjából itt a dolog véget is ér"
– magyarázta Ókovács Szilveszter.
Azzal a 110 énekes vállalkozóval szemben, aki úgy dönt, hogy a Magyar Állami Operaházat választja, február 1-jétől valóban az lesz az elvárás, hogy az Opera által előre megadott próbanapokon ott kell teljesítenie. "Nagyon furcsának érzem, hogy ezen bárki fönnakadt, mert az egész világ így működik. Ez elsősorban egy makacskodási kérdés. Ha valaki nem hajlandó sem az időpontokon, sem az énekesgárdán változtatni, és egyébként az énekes a végén nem is őt választja, akkor innentől fogva neki kell változást produkálnia" – zárta állásfoglalását az igazgató.
A vidék hangja
Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója szerint viszont nem kérdés, hogy az intézkedés ellehetetleníti a vidéki operajátszást.
"Szeged még kivételezett helyzetben is van olyan szempontból, hogy nálunk van nyolc énekes, de ez nem azt jelenti, hogy minden szerepkörre van, basszus énekes például hiányzik. Ilyenkor muszáj hívni külsőst. De például Miskolcon, Győrben, Pécsett egyáltalán nincsenek szerződtetett énekesek, vagy csak nagyon minimális számban, egy-két művész. Nincs hová nyúlni, innentől kezdve nem tudjuk azt csinálni, ami törvényi kötelezettségünk, vagyis operát játszani" - vázolta helyzetüket Dinyés Dániel.
Úgy véli, az, hogy az Operaház énekesei felbonthatják szerződésüket egy vidéki teátrum javára, nem kivitelezhető.
"Ez egy farizeus dolog. Aki tisztában van vele, hogy mennyit keres egy énekes Budapesten, és mennyit kereshet legjobb esetben vidéken, az nem mond ilyet. Nem mond ilyet egy családapának, családanyának, aki jelen esetben operaénekes" - állt ki határozottan.
A Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója szerint nem csak a vidéki operajátszás tűnhet el, hanem az utánpótlás is veszélybe kerülhet, az pedig nem elvárható, hogy mindenki Budapestre menjen, ha operát akar látni.
"Ha ez a gazdasági szférában történik, azt büntetik, mert azt úgy hívják, hogy a versenyképesség megszüntetése, monopol helyzetre való törekvés.
A versenyszférában törvények vannak arra, hogy ez lehetetlen. Jelenleg a művészeti szférában ez lehetséges, és Ókovács Szilveszter pontosan ezt csinálja. Egyszerűen arról van szó, hogy ezt a monopol helyzetet nem szabad engedni, mert abban a pillanatban minden meghal körülötte, egy kézbe kerül az egész."
Szeptember óta szorgalmazza, hogy az érintettek üljenek le, Ókovács Szilveszter azonban Dinyés Dániel szerint mindentől elzárkózik.
Ókovács Szilveszter elgondolása a saját tagozatokról és énekesekről egyébként Dinyés Dániel szerint is megvalósítható lenne, de nem néhány hét, hanem 4-5 év alatt.
"Nem halhat meg a műfaj, amíg eljut odáig, hogy újjá tudjon születni" - fogalmazott.
forrás: https://infostart.hu/
