Művitát lát az Operaház, mégis tíz pontban válaszol
Levelet írt szerkesztőségünknek a Magyar Állami Operaház, amelyben a vidéki zenei vezetők Vidék kontra főváros? Főváros és vidék! című válaszlevelére reagál.
Az eset érdekessége az, hogy a vidéki zenei vezetők a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek A szomszéd tehene, avagy vidék kontra főváros operajátszásáról című, Origóban megjelent nyílt levelére, írására reagáltak. Ráadásul éppen azért, mert párbeszédet folytatnának arról, akár egy fórumon, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosával, hogy vidék és főváros miként tudna együttműködni és hogyan segíthetnék egymás munkáját, hogy az operajátszás továbbra is megvalósítható lehessen a fővároson kívül is.
A párbeszéd azonban szerintük elmaradt, ennek következtében pedig megindult egy sajátos levelezés:
LEVÉLRE LEVÉL, MOST PEDIG LEVÉLRE KOMMENTÁR.
Az előzményeket itt elolvashatják, az Index Áll a bál az Opera igazgatójának nyílt levele miatt című cikkében, amelyben a vidéki zenei vezetők azt is nehezményezik, hogy az Opera főigazgatójának döntése nyomán a vidéki színházak opera-előadásainak egy-egy szerepére egyszerűen nem maradt felkérhető énekes.
Válaszoltak a vidéki zenei vezetők Ókovács Szilveszternek.
Tíz pont a vidéki zenei vezetőknek
Ahogyan azt az Index is megírta, a kikérő egy olyan dokumentum, amelyet egy intézmény vagy az énekes ad le az illetékes titkárságon. Ott megvizsgálják, hogy az érintett művész elengedhető-e az adott színházban lévő próbaidőszaka alatt egy másik színház próbáira, tehát ezzel „kikérnek” egy adott művészt. Azután pedig az adott színházak egyeztetnek.
A Magyar Állami Operaház tíz pontban küldte meg válaszait a vidéki vezetők levelére, amelyet most változtatás nélkül közlünk:
Most is van lehetőség a szerződött magánénekeseknek főigazgatói engedély megszerzésére, hogy próbát mulasszanak, de az már csak kivételes esetben adható, hisz az Operának kárt okoz.
Ha nincs próbanap vagy előadás az Operában, az énekes most is azt kezd a szabadidejével, erejével, amit és ahol szeretne.
Az Opera 110 magyar énekessel áll szerződésben, nem 140-nel. Közülük nagyjából a művészek felét köti le fél szezonnál hosszabb időre, tehát lényegét tekintve a magyar énekesi potenciál mintegy fele szabad marad.
Október közepén az öt vidéki, operatagozatos színház igazgatójával az Opera Eiffel Műhelyházában megbeszélés zajlott, ahol az intézmény minden kérdést megválaszolt. (OperaFórumra pedig az elmúlt évtizedben háromszor került sor az Opera színházaiban, vidéki vezetők részvételével.)
A magánénekesek vállalkozók, szerződéseiket szabad akaratból kötik, az Opera által kínált novemberi felmondási lehetőséget senki sem vette közülük igénybe.
Az Opera rendelkezésre bocsátotta szerződött énekeseinek foglalt és szabad periódusait, és ezt a gyakorlatot a következő két évadra is kiterjeszti heteken belül, ahogy azt az egyeztetésen önkéntes vállalásként meg is ígérte.
Ha a vidéki tagozatok hajlandók volnának e tábla figyelembe vételével előretervezni, és nem ragaszkodnának azokhoz a művészekhez, akik az ominózus időszakban már az Operába köteleződtek el, akkor saját előadásaikat is meg tudnák oldani.
Az Operával kötött énekesi szerződés mindkét felet kötelezi, de az intézmény újabb gesztusként 2022. január 23-ig megint lehetővé teszi a szerződésből való jogkövetkezmény nélküli kilépést vagy annak módosítását, ha az adott művész az Operánál leszerződött időszak és szerep helyett inkább máshol, mást kíván énekelni. (A sajtót az esetleges kilépők számáról tájékoztatni fogjuk, bármekkora természetes szám is legyen az.)
A 2022/23-as és a 2023/24-es évad foglaltsági listáinak rendelkezésre bocsátása után, előreláthatólag január legvégén az Opera áttekintő munkamegbeszélést kezdeményez a vidéki operatagozatokkal, ennek egyetlen feltétele, hogy a prózista igazgatók és zeneigazgatóik egyaránt részt vegyenek azon, a korábbi, elcsúszó információkat kerülendő.
A Magyar Állami Operaház az ismeretlen céllal, ám nagy energiák árán generált művitát a maga részéről lezártnak tekinti.
forrás: https://index.hu/