„NEM JÁTSZHATUNK SENKINEK AZ ÉLETÉVEL” – ÍGY MEGY TOVÁBB A SHOW AZ OMIKRON-VÍRUS ALATT

A világ sok országával ellentétben – hiába emelkedik nálunk is drasztikusan a fertőzöttek száma –, bezárásokról szó sincs, sőt, szinte korlátozások nélkül működik minden, hiszen még oltási igazolvány sem kell ahhoz, hogy az ember edzőterembe, étterembe vagy színházba járjon. Aminek egyfelől vannak előnyei – van életünk! –, másrészt hátrányai – mivel a vírus így még gyorsabban terjed. A színházak például nyitva vannak ugyan, de az előadások gyakran (az utolsó pillanatban) elmaradnak, vagy ha megoldható, akkor beugrásokkal mennek le. Gyárfás Dorka járt utána annak, színészek és színházvezetők hogyan viselik ezt az állandó bizonytalanságot.

Semmi sem mutatja jobban, milyen helyzetben élünk, mint ahogyan ennek a cikknek a sorsa alakult. Csütörtökön felhívtam Máté Gábort, a Katona József Színház igazgatóját, hogy arról érdeklődjek, hogyan lehet ilyen körülmények között színházat működtetni, és megbeszéltük, hogy – mivel azon a héten egyre-másra maradtak el az előadások náluk – másnap bekukucskálhatok egy beugró próbába, amelynek révén Tasnádi Bence átvesz egy kisebb, ám fontos szerepet a szombati Platonov-előadásban.

Péntek reggelre azonban kiderült, jobb, ha megkímélem őket a látogatásomtól, ugyanis addigra világossá vált: az előző napi értekezletünkön (amit még személyesen tartottunk) a mi szerkesztőségünkben is megjelent a vírus, és nekem legalább három napot kell várnom azzal, hogy leteszteljem, nem kaptam-e el én is. Nagyjából így változik a helyzet napról napra mindenütt.

„Kicsit olyan, mint egy halálközeli élmény”

Tasnádi Bencével végül telefonon beszéltem, így tudtam meg, hogy azon a héten hat előadásából hat maradt el, viszont a beugrása sikeres volt, így a Platonov legalább lement. „Most már hozzászoktunk a helyzethez – ha szombaton kiderül, hogy az embernek másnap még sincs előadása, kicsit elszomorodik, és fáj a szíve a nézőkért, akiknek csalódniuk kell, ugyanakkor el tudja tölteni a vasárnap estéjét színház nélkül is. Olykor nem jön rosszul egy kis szabadidő.

De ennek a beugrásnak kifejezetten örültem, kárpótolt a többiért, és újra fontosnak érezhettem magam.”

Ilyenkor a színészeknek két-három nap felkészülési idejük van arra, hogy bebiflázzák másvalaki szövegét, és egy felvételről megfigyeljék a mozgásokat, és maximum egy vagy két próbájuk, hogy le is járják, be is gyakorolják a feladatot. Ez azért extrém stresszhelyzet, de a legtöbb esetben gyümölcsöző. „Nem olyan bonyolult ám” – magyarázza Bence, – „egy képletben kell betöltened egy előre meghatározott helyet. Csak az avatatlansága okoz némi izgalmat, hogy három nap alatt kell behoznod azt a munkát, amire másoknak két hónapjuk volt – ugyanakkor nagyon látványos eredményt lehet elérni, és egy csomó felesleges körtől mentesül az ember, sok olyan variációtól, amiről a próbafolyamat során már kiderült, hogy nem működik. Neked már csak a végleges megoldást kell hozni.”

Bár régen az volt gyakorlat, hogy a beugró színészek pár előadást lejátszhattak később is – hiszen, ha már ennyi munkát fektettek a tanulásba, akkor legyen arányos a megtérülése –, de a Covid óta többnyire egy alkalomról van szó. Bence szerint ez nem is baj, az a tudás úgyis hamar elillan: „Nem állítom, hogy a szöveget ma (három nappal később) is fel tudnám mondani.

Ilyenkor az ember agya úgy működik, mint egy egyetemi vizsgán: másnapra elfelejtesz mindent, amit az alkalomra bemagoltál.”

De a vizsgadrukk is hasonló, illetve még nagyobb, hiszen egy nézők előtt lejátszott előadás a tét. Ezért is mondja Bence: „Kicsit olyan, mint egy halálközeli élmény.”

A sors fintora, hogy ugyanazon a héten, amikor Bence a Platonov-beugrásra készült, a felesége, Józsa Bettina is ugrott (ahogy a színészek mondják), csak az Örkényben: ő pedig Térey János Lót című darabjának egy (elég jelentős) szerepét vette át. Itt – ha lehet – még nagyobb volt az izgalom, ugyanis Bettina még új a társulatban, ebben az évadban szerződött oda, tehát a kollégákat (akikre támaszkodnia kell) is kevésbé ismeri, ráadásul élete első beugrása volt, soha azelőtt nem csinált ilyet, és a darab utolsó előadását kellett megmentenie (tehát bizonyosan egyszeri alkalomra szólt a felkérés).

„Egy elismerés volt magam felé, hogy képes vagyok megugrani”

Az egész úgy történt, hogy Bettina kedden épp bent próbálta a színházban Szabó Magda Az ajtó című regényének adaptációját, aminek a szünetében jelentette nekik a művészeti titkár, hogy egy kolléganő tesztje pozitív lett. „Pont ott volt Mácsai Pál (az igazgató – szerk.) is, és egyből megfogta a kezem, majd azt mondta: be kell ugranom az előadásba. Nagyon megijedtem, mert láttam ezt az előadást, és tudtam, hogy sok jelenetről van szó (összesen kilencről), és terjedelmes szövegről. Maga a darab sem egyszerű, van például egy jelenet a végén, amiben ennek a karakternek fehérneműben kell sírva ordítoznia – ettől eléggé féltem, mert szégyenlős típus vagyok, és itt még nem is álltak rendelkezésre hetek, hogy feloldódjak. Úgyhogy

ez egy hatalmas bátorságpróba volt nekem, de azt kell, hogy mondjam: végül nagyon jól éreztem magam benne. Tudtam élvezni a játékot.”

Egy ilyen nagy kihívást – és most nem az utolsó jelenetről beszélünk – csak úgy lehet teljesíteni, ha minden mást kizár az ember. Bettina tehát erre a pár napra elkérte magát Az ajtó esti próbáiról, és szerdán-csütörtökön csak azzal foglalkozott, hogy biflázza a szöveget és nézze a felvételeket – volt olyan is, hogy a felvételre mondta rá a szöveget, hogy a ritmust is megtalálja, amiben a kollégák dolgoztak. Mivel a férje is ugyanebben a helyzetben volt, az egyikük otthon készült, a másikuk meg inkább bent, a színházban, hogy ne zavarják egymást.

Aztán péntek este volt egy próbája, amikor átmentek a jelenetein kétszer, szombat délután pedig – közvetlenül az előadás előtt – tartottak egy utolsó lejáró próbát. „Igazából már péntekre tudtam a szöveget, úgyhogy akár aznap is lehetett volna az előadás. Hál’ istennek gyorsan tanulok, amivel korábban, a főiskolán ugrattak is az osztálytársaim. Ha volt egy előadás, mindig mindenki más szövegét is fel tudtam mondani, valahogy gyorsan beeszi magát a fejembe.”

Nagyon meghatotta, hogy az előadás végén a kollégák is megtapsolták, és jólesett neki a bizalom a vezetőség részéről is, hogy azt gondolták róla: megbirkózik a feladattal. „Mindenki iszonyú segítőkész volt, úgyhogy igazából nem is kellett félnem.” És mivel nemcsak teljesítette a feladatot, hanem megélhette azt is, hogy bele tudott lazulni, át tudta adni magát a szerepnek, ezért úgy érzi, kifejezetten profitált belőle. És nemcsak azt, hogy ezentúl könnyebben kapható lesz ilyen feladatra.

„Ez egy elismerés volt magam felé, hogy képes vagyok megugrani” – mondja.

Az Örkényben egyébként viszonylag ritkán marad el előadás, mivel szigorúan kezelik a helyzetet: kétnaponta tesztelik a társulatot. (A Katonában ellenben csak azokat ellenőrzik, akik az előadásban csókjelenetbe kerülnek, vagy aki gyanús jeleket észlel magán, és kéri, hogy teszteljék.) Bettina szerint ennek köszönhető, hogy egyszerre sokan még nem dőltek ki náluk, és a hiányzókat tudják pótolni beugrással. Amikor azonban Mácsai Pált faggattam arról, hogyan éli meg igazgatóként a helyzetet, egy nagy sóhaj kíséretében inkább csak annyival kommentálta, hogy halálosan unja, mert a monoton helyzetben csak egy érdekes dolgot tapasztal: az érzelmi hullámzást. Néha torkig van, néha pedig inspirálja, hogy állják a sarat. Nem öröm az sem, hogy drága a színháznak a folyamatos tesztelés. De az érzéseiben – hogy feszült attól, amilyen körülmények között élünk – valószínűleg minden színházigazgató osztozik.

Orlai Tibor biztosan, aki a Belvárosi Színház vezetőjeként ráadásul magánvállalkozást működtet, tehát csak a nézői bevételekből gazdálkodhat.

„Az eddigi színházi pályafutásom legnehezebb időszaka”

„Sorra betegszenek meg a kollégák, nemcsak a színpadon dolgozók, hanem a háttérembereink is” – mondja. – „Vannak előadások, amiket megpróbálunk megtartani beugrással, de van, amit beugrással sem lehet megoldani. Ez olyan, mint amikor egy házban valahol fellángol a tűz, azt megpróbáljuk eloltani, de amint sikerül, máshol újra lángra kap. És természetesen ugyanez tapasztalható a nézői oldalról is. Míg december második felében úgy érzékeltem, hogy elindult végre a jegyvásárlás, most megint megállt, és rendszeresen jelentkeznek a nézőink, hogy karanténba kerültek, cseréljük ki a jegyüket. Mi pedig szó nélkül kicseréljük egy későbbi előadásra, mert úgy érzem, ebben a helyzetben nem tehetünk mást.

A nézők is lojálisak hozzánk – elfogadják, ha beugrás vagy műsorváltozás van –, akkor nekünk is lojálisnak kell lennünk hozzájuk.”

Ők már szeptembertől december végéig is (tehát csak az idei évadban) több millió forintot költöttek tesztelésre. „Nem tudok mit tenni, ezt finanszíroznom kell. A legtöbb este így is veszteséges, mert nincs annyi jegybevételünk, amennyi fedezné a megnövekedett költségeinket, de nem hagyhatjuk abba, mert akkor eltűnünk a színházi térképről, és mert a közönségünk bizalmát meg kell szolgálnunk. Meg persze azért sem, mert a már létrehozott remek előadásainkat játszani szeretnénk. Bár ez az eddigi színházi pályafutásom legnehezebb időszaka, ugyanakkor az eddigi legerősebb évadunk is, sokak szerint a legjobb előadásokkal” – mondja.

Ha csak egy színészt kell pótolni, akkor ők is társulaton belül oldják meg a beugrást – bár náluk nem „társulat”, hanem „alkotóközösség” működik. „Nagyon át kell gondolni, hogy egy vagy két előadásért szabad-e csuklóztatni a színészeket egy ilyen megtépázott időszakban” – vallja Orlai. – „Azt az előadást például, amit egyetlen beugró próbával nem lehet betanulni, vagy teljesen személyre szabott a szerep, vagy többes beugrás lenne szükséges, nem tartjuk meg. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy csak kis szerepet lehet átvenni, mert sok más szempont is befolyásolja, hogy meg lehet-e oldani egy beugrást.”

Náluk legutóbb Örvös András és Grisnik Petra mentett meg egy előadást, de amikor például a Budapest, Te című zenés „városnézés” (ahogy a színlap definiálja) egyik szereplője betegedett meg, akkor neki sem futottak a pótlásának, mert abban annyi dal és olyan bonyolult koreográfia van, hogy rövid idő alatt lehetetlen megtanulni.

„Az is előfordulhat, hogy egyszer csak egy idős kolléga azt mondja, ő már nem mer színpadra lépni, és akkor ezt el kell fogadnunk, nem kényszeríthetjük rá” – folytatja Orlai.

– Nyilvánvaló, hogy most más szabályok szerint kell működnünk. Sokkal empatikusabbnak kell lennünk egymással és a másik félelmével szemben. Mindenkinek az életéről van szó, és mi nem játszhatunk senkinek az életével – annál is kevésbé, mivel tudjuk, hogy az ember mentális állapota befolyásolja az egészségét. Aki retteg, az – tapasztalatom szerint – sajnos könnyebben kapja el a vírust, mint ahogy a betegség leküzdésében is fontos tényező a hozzáállásunk. Édesanyám orvos volt, ezt tőle tanultam.”

„Sajnos kezdünk ebbe is beleszokni”

Orlai Tibor lélekben már arra a helyzetre is felkészült, ha az állandó tűzoltással és újratervezéssel sem lehet tovább működni. „Az előző évadban nyolc bemutatónk volt, amiket a Covid miatt végül alig játszhattunk, ezért úgy érzem, mintha tele lennénk új előadásokkal. Ennek következtében úgy döntöttem, hogy a március-áprilisra tervezett bemutatóinkat lemondom – addig is lesz még két premierünk. Májusig ebben a visszafogott tempóban haladunk tovább, és az is benne van a pakliban (ha a fertőzések száma exponenciálisan nő), hogy egy időre muszáj lesz bezárni a színházat – akkor is, ha hivatalosan nem rendelik el, de mi működésképtelenné válunk. Ennek sajnos fennáll a veszélye” – mondja.

A színészházaspár azonban – igaz, másik színházakban, de – nagyon nem ennek szurkol.

„Ugyan most sokkal bizonytalanabb helyzetben dolgozunk, én mégis örülök annak a lehetőségnek, hogy talán mégis színpadra léphetek adott este, mintsem hogy kizárt a színpadra lépés”

– mondja Tasnádi Bence. – „És nagyon örülök, hogy egyelőre a nézők is kitartanak.”

Józsa Bettina pedig hozzáteszi: „Volt idő, hogy mindenki mérgelődött az állandó bizonytalanság miatt, de én például most átkerültem az elfogadás szakaszába: ha elmarad egy előadás, akkor elmarad. Sajnos kezdünk ebbe is beleszokni. És inkább így működjünk, csak legalább lehessen játszani – ez a lényeg.”

A beugrás mindkettejük életét megfűszerezte, és sikerélményt adott nekik, nem beszélve arról, hogy tudat alatt – mint minden színész – talán mindig is készültek rá. „Színészek gyakran álmodják – köztük én is –, hogy felmennek a színpadra, és nem tudják, mi a dolguk, mi a szövegük, csak azt, hogy nézik őket” – mondja Bence. – „Ilyenkor a színész olyan emberfeletti teljesítményt tud nyújtani, mint egy vizsgán. Valahogy az munkál bennünk, hogy muszáj átmenni, ha kettessel, akkor kettessel, de megbukni nem lehet. Nyilván előfordulnak hibák és bizonytalanságok, de az előadás lemegy, és a nézők nem szenvednek hiányt.”

Sőt, mi is úgy élhetjük meg a nézőtérről, hogy egy különleges és egyszeri élményben volt részünk, amellett, hogy lassan csodaszámba megy, hogy egyáltalán ott ülhetünk.


Gyárfás Dorka

forrás: https://wmn.hu


TÁRGYMUTATÓ.

13-as stúdió2 3k színházi fesztivál1 40 év1 42 év2 600 kilométer 100 guinness4 6szín1 7 és fél halál3 a csemegepultos naplója292 a gyáva1 a gyermek és a varázslat3 a haramiák34 a hülyéje21 a kalóz63 a kávé nekem is jár32 a kék hajú lány2 a kéz48 a kis kéményseprő2 a köpeny36 a közös többszörös40 a ló aki elvesztette a szemüvegét1 a ludovika ablakai7 a mester1 a mi osztályunk13 a néző közbeszól43 a nulladik perc135 a rádió ablakai5 a rendező közbeszól38 a színészet képes nagykönyve1 alapítvány a magyar színházakért4 alba regia szimfonikus zenekar7 aldi női futógála1 alkalomadtán1 állj bele1 aNNa29 anyám éhesnek tűnik3 anyóka emlékiratai1 apertúra38 aradi kamaraszínház3 aranytíz4 archívum4 arden1 art-színtér22 átrium24 az elvarázsolt disznó13 az ember tragédiája2 az öreghíd alatt103 az úrhatnám szolgáló11 b3224 baal2 babel sound1 bácskai juli pszichoszínháza4 baja3 balatonboglár3 balatonfüred2 balfácánt vacsorára28 bálna2 bánk bán78 bárka288 bátorságpróba6 bencs villa1 beszélő levelek7 bisb1 bivaly-szuflé54 bob herceg38 bogáncsvirág51 bohémélet108 borral oltó fesztivál1 börtönrádió3 bsi1 budaörs5 budapasta2 budapest improv show12 budapest music center1 budapesti kamaraszínház1 budapesti tavaszi fesztivál1 budapesti vonósok21 budoár kiállítás1 busz-színház12 CAFe Budapest8 caminus72 castel felice46 castel felice vizsga5 centrál3 club701 coming soon2 cosí fan tutte47 cupido és a halál30 cv1 családi játszmák59 családi játszmák 20237 családi ünnep3 cseh tamás4 cselényi nóra1 csíkszerda77 csoportterápia18 csukás-díj10 dankó rádió1 dante51 dante-jam2 danubia zenekar6 deák171 debrecen21 debreceni tavaszi fesztivál1 delila2 delta produkció9 deszka fesztivál19 dido és aeneas55 díjak elismerések1 don juan3 dráma kortárs színházi találkozó6 drámaíró verseny1 due1 duett2 dunapart6 dunaújváros156 eger2 egri tavaszi fesztivál2 egy csók és más semmi31 egy kiállítás rémei2 éhség8 éjjel-nappal momentán4 élnek mint a disznók13 előadásszámok1 elte tók vizuális nevelési tanszék2 elveszett idők3 email1 ének a három hollóhoz2 english25 énis teis44 erkel színház67 ernani4 érzékenyítő fesztivál1 és ezt így hogy1 eszínház108 eszínház fesztivál46 esztergom3 eucharisztikus kongresszus7 europa cantat7 ezek mennek16 falaink3 falstaff9 fekete-fehér150 fellegek14 fém színház31 fesz segélyalap9 fiatal írók1 fidelio színházi est3 finito16 firkin309 fischer iván lakásszínháza2 fishing on orfű1 fogság1 főfőnök1 francia sanzonest2 friss hús2 furnitur50 füge145 független előadóművészeti szövetség10 gianni schicchi30 gólem12 gödöllő5 göncz árpád alapítvány1 grecsó3 grisnik petra32 gusztinak megjött az esze1 gyerekstúdió4 gyilkosok1 gyógyír északi szélre86 győr5 győri tavaszi fesztivál3 gyulai várszínház13 ha lenne valakim46 hajmeresztő34 halál hotel24 halastó118 hangoló1 hárman a padon164 harminchárom változat haydn-koponyára103 háromszögek25 határvonalak színházi fesztivál11 hatok csoport1 hatszín teátrum203 haydn fesztivál10 hazug1 hét domb fesztivál2 hét és fél halál2 hetedik alabárdos1 hetedik mennyország15 hírek3 hírszerzők1 hogy szeret a másik105 hol4 hoppart1 hrabal-vurstli14 humorfesztivál6 hyppolit91 így tanultam meg vezetni1 imprójam6 imprómaraton3 in medias brass1 in memoriam cseh tamás4 interjú129 irodalom éjszakája7 jak2 jászberény6 jegyek1 jó kérdés13 junior príma4 jurányi98 k11 művészeti és kulturális központ4 k2 színház6 kalandra fül fesztivál2 kálid artúr1 kalucsni54 kaposvár152 katona90 keltská noc1 képek496 keszthely3 kibelátó14 kicsi szívem kávéba pottyant1 kis suttogás5 kisfaludy színházi fesztivál2 kisvárda12 kmtg1 kolibri1 kolozsvár35 koma38 komárom5 komédium2 koronavírus136 kortárs drámafesztivál15 kórusok éjszakája77 kovátsműhely1 kőfeszt1 kőszeg463 köszönet estéje-estélye1 kritika514 kritikusdíj-átadó19 kuk3 kultkikötő26 kultúrfürdő26 kurátorok9 lakott sziget19 láthatatlan állomás4 latinovits diákszínpad1 leenane szépe 201731 leenane szépe 20261 leonardo1 lev&te3 limerick-bajnokság7 líra és epika38 lírástudók2 london1 love and money73 love and money vizsga9 macskadémon35 madách színház4 madam rekamié1 madame bizsu93 madame poe7 magdafeszt6 mágnás miska13 magvető4 magyar rádió28 magyar színház149 magyar színházi társaság10 magyar zene háza156 manhattan short5 manna110 manőver43 maradunk3 margó irodalmi fesztivál7 más olvasnivaló3 másik produkció24 mellékhatás3 menház színpad27 merlin6 mesterjátszma24 mesterkurzus11 mézesvölgyi nyár4 mikor2 mikro fesztivál19 milestone1 mindenütt jó34 mindenütt nő1 mintaapák1 miskolc2 miszépmiszépmiszép54 mojo51 momentán293 momkult2 monodráma fesztivál9 monodrámák6 móra kiadó1 most fesztivál28 motto3 mozaik országos színházi találkozó3 mozart-kommandó2 mozgófénykép45 mozsár műhely6 mu6 múzeumok éjszakája1 művészetek palotája17 művészetek völgye63 nagykanizsa1 naptár1 nefelé2 négyhangú opera53 nekem a zene3 nemzeti filharmonikusok7 nemzeti színház14 nézőművészeti kft46 nézőpont színház9 nofilter4 nyílt nap4 nyinyernya30 nyíregyháza407 nyolc nő26 óbudai társaskör29 ómama2 online fordítónapok1 operabeavató540 operaház84 operajátszóház21 operamacera7 operavita13 operettszínház41 orlai921 othello gyulaházán42 ők2 ördögkatlan389 örkény1 örkény vurstli5 örömimpró4 pájinkás jános1 pannonhalma2 papp jános1 párkák45 patália2 páternoszter1 pécs50 pécsi egyetem2 pesthidegkúti művészeti fesztivál1 pesti barokk88 pesti magyar színiakadémia19 petőfi irodalmi múzeum4 petri versmaraton6 pim dia hangoskönyvek3 pinceszínház43 placcc30 pokol10 portré1 postart1 poszt64 poznan1 pozsonyi piknik6 pure voice akadémia7 ráday utcai színházi találkozó5 rádió1 rádiójátékosok3 radnóti46 ram colosseum2 régebbi havi műsorok1 regnum filmszemle5 remény10 rendezők viadala57 rév fülöp34 rögvest81 rs91 rumini8 russian indie film fesztival1 sakknovella3 semmi baj gyerekek1 sherlock holmes és a moriarty-rejtély1 shots festival1 sinaia1 skvot3 sly59 snowman6 soharóza84 sok-szín-feszt4 sokszemközt1 somló cirqsz7 song-óra1 sopron1 sorozat a vidéki operajátszásról4 spaletta1 stockholm7 stúdió k11 summa summárum1 susotázs132 szabadesés39 szabadka2 szabadtéri színházak találkozója32 szeged339 székely-könyv4 székesfehérvár2 szemes fesztivál2 szénakutyák121 szent imre1 szentendrei teátrum17 szép heléna21 szerzői munkák10 szfe21 szigetszentmiklós1 színház a város16 színház tv73 színházak éjszakája35 színházi törvény1 színházrendezői testület1 színlapok102 szívem szeret4 szkéné30 szóbanforgó4 szombathely82 szöveg4 szputnyik hajózási társaság25 talált posztok12 tárgymutató1 társasjáték2 tartalom2 tatabánya127 telefondoktor205 temesvár46 tengeren 2008107 tengeren 201974 térkép1 terminál workhouse4 teszt16 thália185 thália nyárikert33 the irish coffee56 the pocketstones16 thealter19 tilos rádió3 tivoli3 tóbiás és az angyal30 törőcsik-emlékest12 trapézon tüllben34 trefort színjátszó fesztivál1 újpalotai nyári játékok1 ütközet2 üvegcipő1 váci dunakanyar színház10 vágánybenéző11 valamikor3 van egy határ29 varázsfuvola16 városmajor39 vaskakas5 védőháló5 veled kerek1 vera214 vidéki színházak fesztiválja13 vidor fesztivál83 vigadó2 visszaszámláló1 vízkereszti gritti49 volt egyszer egy ndk3 vonalhúzás34 zalaegerszegi kvártélyház20 zeneakadémia1 zichy major1 zsámbék4 zsolnay negyed5