Operavita: interjú Ókovács Szilveszterrel, az Operaház főigazgatójával

Az Opera január végéig ad lehetőséget az énekeseknek az intézménnyel kötött szerződéseik felbontására, utána viszont próbanapokon nem enged el senkit. Ókovács Szilveszter szerint „megint elállnak az útból”. Felelősséget kell-e vállalnia a fővárosi intézmény vezetőjének a vidéki operajátszásért, és kell-e egyeztetni velük egy őket érintő stratégiai tervezetről? Ezekről a kérdésekről is szót ejtettünk.


Egyeztetett-e az elmúlt három hétben a vidéki színházak zeneigazgatóival?


Októberben kérték a zeneigazgatók főnökei, a színházigazgatók, hogy egyeztessünk, ez másnap meg is történt. Viszont a kérelmező levél, amelyre oly sokszor hivatkoztak, soha nem érkezett meg. Az igazgatókkal – Pécset Gulyás Dénes zeneigazgató képviselte – minden lényegeset sikerült is megbeszélni, aztán ez mintha nem ment volna át a zeneigazgatókig.


Nem ez érdekelt. Hanem az, hogy a december 6-ára tervezett nyilvános beszélgetés – amelyen a részvételét lemondta – óta egyeztetett-e a zeneigazgatókkal? Szükségesnek tart-e egy ilyen megbeszélést?


Pedig sokkal inkább érdekelhette volna, mert tárgyszerűbb volt és igazabb, mint az a mérhetetlenül elfogult sorozat, amelyen vudubábut csináltak a Magyar Állami Operaházból.


Sajnálom, hogy nem hangzott el: december 6-án karácsonyi videófelvételt készítettünk egyebek mellett az egyik zeneigazgató feleségének részvételével. A harmadik „beszélgetést” utólag megtekintve jó döntést hoztam. Az egyik sortűz volt, a másik örömet szerzett minimum 107 ezer embernek. Úgy nyilatkoztak ott az urak, mintha egyáltalán nem jött volna létre az októberi találkozó, és azon nem tisztáztuk volna a helyzetet az igazgatóikkal.


Mi lehet mégis a félreértés oka?


Sok energiát fektettek abba, hogy félreértsék, amit mondtam, pedig cikkben is leírtam az Opera álláspontját. Most olyan karmesterek fordulnak ellenünk, akik vidéki állásuk mellett nálunk is fellépnek, nem vidéki gázsit kapnak, és – teljes joggal – igen rossz néven vennék, ha pesti produkciójuk énekesei kihagynák a próbákat vidéki kikérések miatt. A korábbi operai vezetőknek még egy Primavera Fesztivál feltalálására se futotta, most pedig csodálatosan összekeverik az én hatókörömet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és saját városaik képviselő-testületének hatáskörével.




A szerződésem tíz éve egyetlen színházra szól, rajtam más ne keresse a saját felelősségét.


És vidéki vagyok, az is maradok, például szerettem volna Veszprémben, a szülővárosomban kamaraoperát építeni a régi moziból huszonöt éve, de rá kellett jönnöm, hogy ab ovo esélytelen. A lehetetlent felesleges megkívánni. Pontosan értem, hogy a végekről nézve az Andrássy út a Kánaán maga: ezenközben a Radnóti meg a Vígszínház szintjén vagyunk finanszírozva, és az Erkel Színházban mégsincs zuhanyzó, kézzel húzzák a díszletet, valamint csaknem öt éve nélkülözzük az Ybl-palotát.


Mi hangzott el az említett egyeztetésen az énekesek próbaidőszak alatti kikérésével kapcsolatban?


Érzékelve a helyzetet – amelynek kialakulásáról nem tehetünk –, igyekeztünk megoldást találni. Nem az Opera felelőssége, ha például egy társulat fejébe veszi, hogy zsinórban lejátszik annyit egy darabból – pótlandó a Covid miatti elmaradásokat –, amennyit mi se mernénk, mert egyszerűen nincs rá szereposztás. Mondhatnám tragikus félreértésnek, de nem az, hisz a vidéki kollégák pontosan tudják, hogy az Operával szerződésben álló művészek amúgy mind szabadúszók, és ha Pesten van dolguk (próba, előadás), akkor nem valamiféle váróteremben ülnek, ahonnan tetszés szerint kiemelhetők. Polgárjogi szerződés van köztünk, amit ha elfogadnánk úgy, hogy közben elemeiben nem teljesül, az állam pénzét kezelnénk hanyagul, ez pedig bűncselekmény. De ezt tényleg magyarázni kell?


Ami változás a korábbiakhoz képest, hogy míg február elsejéig egyeztetés kérdése, hogy egy operaénekes a próbaidőszaka alatt másutt fellépjen, addig az Opera most megszünteti ezt a lehetőséget.




A próbarend felborítását és széttúrását nem hívnám „lehetőségnek”, inkább színfalak mögötti, kézen-közön létrejött fusizásnak, ami a minőség ellen hat.


Ennek most valóban vége van. 2011-ben azt a mandátumot kaptam a miniszterelnöktől, hogy az európai első vonalba vigyem a Magyar Állami Operaházat. Ahhoz tervezés, művész, produkció, társadalmi nyitás és infrastruktúra is kell, valamint fegyelem – mindehhez pedig huzamos bizalom, forrás és koncentrált vezetés. Tíz éve minden nap 0–24-ben ezzel foglalkozom, semmi mással, és minden lépésem abba az irányba vezetett, hogy előteremtsük az európai előadásokhoz szükséges eszközöket. 2022 márciusában újranyitjuk az Ybl-palotát, de előtte még februárban átadjuk az Opera Eiffel Műhelyházának próbateremsorát is, és innen vége a 134 éves érvnek, hogy „de nincs is hol felkészülnünk”.


Ahogy komoly operaházakban dukál, repertoár-előadással három, premierrel hat-hét heteket töltünk, éppúgy, mint eddig, ehhez pedig leszerződtünk három évre előre az érintett művészekkel – és valóban, mostantól nincs a próbákról hiányzás. De tényleg az volna az elvárás, hogy míg fizetjük az énekeseket, elkéredzkednek, és a budapesti próbák helyett másutt dolgoznak?


Szerintem a kérés arról szól, hogy ha délelőtt az Operában próbálnak, attól este még nyugodtan próbálhassanak másutt.


Ez most is így van. Honnan tudnánk, ki mit csinál próbán kívül kétszáz kilométerrel arrébb? A kikérő viszont azt jelenti, hogy az énekes nem vesz részt a kiírt próbán, mert másutt van dolga. A vidéki igazgatókkal történt egyeztetés után komoly engedményeket tettünk, ezekről a nyilvános beszélgetéseken nem tettek említést.


Nem voltam a sajátjaim körében népszerű, mert a kollégák éjszakákon át dolgoztak, hogy előre megjelöljék a próbaidőszakokon belüli valós próbanapokat – a Hunyadi László esetében magam jártam el így –, amelyeken az énekesnek részt kell vennie. Könnyebb dolgunk lenne, ha a próbafolyamat alakulásához igazíthatnánk, ki mikor próbál, mi mégis vállaltuk, hogy kitűzzük e napokat, elveszítve ezzel a rugalmasság lehetőségét.


Miért kell az adott napok egészét fenntartani?


Mert később osztjuk be, hogy délelőtt vagy este van-e próba, esetleg mindkét napszakban, de ennyi tartalékot muszáj benne hagyni egy több száz ember együttműködését jelentő folyamatban. Az Opera működésének ellehetetlenüléséhez nem asszisztálhatok, talán ez érthető. Évekkel ezelőtt sokkal több bemutatónk volt, mert cserére szorult a repertoár, de ma már ez sincs így – a „vád” szerint 17 premiernél tartunk, de „véletlenül” beleszámolták az egyfelvonásos baletteket és a tavalyi pótlásokat is, pedig ezek többségét a múlt évben nemcsak bepróbáltunk, de online streamben be is mutattunk –, addig a futó szezonban valódi operabemutatóból csak négy lesz, jövőre pedig öt. Azért ez különbség.


Számos vezető, kiváló formában lévő énekes volt és lesz szabad hónapokig: ha a vidéki színházak is előre terveznének – üres naptár mindenütt van –, a mi önként vállalt foglaltsággyűjtésünkből pár hét múlva pontosan látnák, melyik év melyik hónapjában kinek nincs dolga Budapesten 2024 nyaráig. A saját prózista igazgatóikkal és polgármestereikkel vívandó meccseiket azonban nem tudjuk átvállalni. Mindenkinek megvan a maga tatamija odahaza, nem egymással kéne harcolnunk.


Mivel az Opera társulatának kilenc éve nem tagjai a magánénekesek, megeshet, hogy valaki ugyanarra az időszakra aláír egy szerződést az Operában és vidéken?


Természetesen. Etikailag az volna helyes, ha az illető(k) mindkét szerződését felbontanánk, hisz mindkettőnket rosszhiszeműen ültetett fel: vinné a pénzt, miközben egyszerre két helyen nem tud maximálisan helytállni, kárt okoz mindenhol, és szembefordítja a színházakat.


És a szerepeket se keverném: az Opera Magyarország legnagyobb intézménye, a világban is reprezentánsa a hazai operakultúrának, míg a nemzeti színházak operatagozatai alapvetően az adott város és a környező megyék zenei életének kulcsszereplői. Se méretük, se emberi és anyagi erőforrásaik nem alkalmasak rá, hogy operaházként funkcionáljanak.




Ha valaki mégis azt gondolja, hogy a feltételek hiánya dacára ő vidéken juszt is operaházat működtetne, akkor vegye észre, hogy a hiba az ő


Se Parlament, se Lánchíd, se Puskás Aréna, se ORFI, se Opera nincs máshol, csak a fővárosban. Még a nyolcszoros népességű és sokszorosan dúsgazdag Németország sem tud fenntartani 8 városban Münchenhez, Berlinhez, Hamburghoz mérhető operaházakat.


De – a levelében leírtakkal szemben – mindenütt van zenekari árok.


Ne már. Állt a cikkemben egy összetett mondat: „Vidéki színházainkban se árok, se technika, de méretes zenekar, színpad, végképp méretes énekkar sem áll rendelkezésre ahhoz, hogy kompromisszummentesen legyen megszólaltatható a mindenkor érthetően ambiciózus vezetők által oly szívesen álmodott operai törzsanyag – s ha mégis a deszkára kerül, bizony, a szólistában is ott lesz a kompromisszum kényszere, ami tehát a produkciót amúgy is jellemezheti.”


Ha ebből azt ragadják ki, hogy szerintem nincs vidéken zenekari árok – nyilvánvaló képtelenség, mindegyikben jártam többször is –, az szándékosan nem elemzi a mondatot, amely a „kompromisszummentes” jelzőt rendeli az összes, előtte torlasztott főnév mellé. Így támadni komolytalan! De az is, hogy panaszként hangzik el: máshol néhány millió forintból kell operát színre vinni. Miközben mindenki bólogat, nem merülnek fel azok a „független” operaprodukciók, amelyeknek a nyilatkozók közül többen bizony cselekvő részesei, és százmillióba kerülnek. Pontosan tudják, mennyit kóstál egy nagyméretű színpad igényes díszlete, egy kórusopera jelmeze, mégis ájuldoznak a mi költségeinktől: ez farizeusság.


A 2015-ös színházi évadnyitón – történetesen Debrecenben – jeleztem, hogy az Eiffel Műhelyház képes lesz bérgyártásra, és külföldi partnerek mellett a magyar színházi szcénára is számítunk, amely a magánszektor árához és minőségéhez képest is jól jár velünk. Még egy év – gépbeszerzés, belső munkálatok kellenek –, és indulhat ilyen irányú együttműködés is.


Visszatérve: ha egyik művészeti titkárság jóban volt a másikkal, elintézték, amit tudtak, és ha ehhez az Opera próbáit kellett átszervezni, hát megtették. Erről nem lehet a jövőben szó. Minden énekesnek hosszú, részletes levelet írtam az igazgatói találkozó után azonnal, hogy november 8-ig bárki bármiféle jogkövetkezmény nélkül felbonthatta vagy módosíthatta az Operával kötött szerződését, ha egy vidéki produkcióba is elígérkezett vagy menni szeretne oda. Senki sem bontott fel semmit.


Miért bontaná fel? Nyilván az énekeseknek fontos, hogy jó pénzért énekeljenek az országosan reprezentatív intézményben is.


Ha jól értem, bármit tesz az Opera, nem felel meg. Ha szerződünk, ha nem szerződünk, mindenképp baj. Illetve nyilván az tetszene, hogy fizetjük az énekest, de nem nálunk dolgozik: erről elmondtam imént, hogy jogi nonszensz is. Egyébként pedig mindenki individuum, senki sem rabszolga: eldönti, óhajt-e szerződni, s miképp. Jelzem, a nyugati nagy testvéroperaházak szólistái a várost sem hagyhatják el a próbaidőszak alatt… Mi viszont senki lábára nem teszünk nyomkövetőt, ha nálunk nincs dolga, úgy gazdálkodik az idejével, ahogyan jólesik, ahogy a hangja bírja. Csak aztán tényleg bírja.


De ha előtte néhány nappal tudja meg, hogy az adott napon tíztől vagy este hattól van próbája, az lényegesen rontja a tervezhetőséget.


Ezért jelöltük meg a próbanapokat, azokon tartunk igényt az énekeseinkre, mint bármely „munkahely”. Ezt ne nevezzük különösnek, hisz itthoni mércével kimagasló gázsit fizetünk már csak azért is, mert a pálya rövid, 20-25 év után a hang a bankban kell legyen. Hosszú távú jövedelemként biztosítja ezt a Magyar Állami Operaház bő száz éve a hazai énekestársadalomnak: azokban az években is gazdálkodniuk kell vele, amikor már nem tudnak úgy vagy olyan szerepeket énekelni, mint korábban. Csak hogy érzékelhető legyen: a Hunyadi negyvennapos próbaidőszakában a címszereplőnek 28 megjelölt próbanapja van, 12 napot pihenhet közben. Ezzel viszont magamra vettem annak ódiumát, hogy ha nem a tervezett ütemben haladok, nem lesz mód pótolni az elmaradást. Elértünk a lehetőségeink végére.


Hány magánénekessel áll szerződésben az Opera?


Száz feletti a számuk, de megjegyzem, húsz éve is ennyi volt, hisz 70 éve két nagy színházat működtetünk, nem egyet. Közülük tízen énekelnek tíz előadásnál többet, húsznál kevesebbet. Ez két-három produkció, azt jelenti, hogy körülbelül másfél hónapjuk van lekötve nálunk. Húsz és harminc előadás között 46 énekes teljesít, ők sokat vannak itt, de így is marad egy-két szabad hónapjuk, csak 14 művész szezonját fedjük le teljesen. Mindösszesen a magyar énekesek körülbelül fele van hónapokra az Operához szerződve. Akinek 20-25 előadása van, az például már csak fél évét tölti itt.


Előretervezéssel az említett 14 művészen kívül bármelyik évadban bárki, Kossuth-díjas vagy kamaraénekes is megszerezhető, de nem bármikor, bármire, bárhová és bármennyiért. Ezt ugyanis az énekesek maguk döntik el – sosem az Opera. Most pedig újra megtehetik január 23-ig. Véletlenül sem szeretnénk úgy itt tartani bárkit, hogy közben a szíve valamelyik vidéki színház produkciójához húzza, de véletlenül hozzánk is aláírt. Úgyhogy innentől nem lehetséges ütközés, mert majd mi keresünk az esetleges kilépők helyett másokat. Kell-e hangsúlyoznom, azzal, hogy megint elállunk az útból, mekkora gesztust teszünk?


„A kormány által előreláthatólag 2022 folyamán tárgyalandó, ezért ma még nem nyilvános anyag alapján – amelynek az Opera szövegezhette a szóban forgó tagozatokat érintő fejezetét a Nemzeti Kulturális Tanács felelős tagjaként – annyit bocsáthatok előre, hogy komoly éves, operajátszásra pántlikázott forrás indulhat el mind a hat testvérszínház felé, 5 esztendőn át” – írta nyilvános levelében. Ha a vidéki operatagozatoknak érkező pluszforrásról van szó, velük miért nem egyezettek?


Nem nyilvános, belső előkészítő anyagról van szó, amely már nem a mi kezünkben alakul, döntés pedig később várható róla. A tervezett pluszforrással természetesen kötelezettségek is járnának: minimum társulat működtetése, korrepetitor, karmester státuszba vétele – ezzel létrejöhet egy helyi stáb –, évi két premier és ötven előadás régiószerte. Az összeget a keretek között úgy költhetnék el, ahogy helyben szükséges: hangszervásárlástól a marketingig maguk határozhatnák meg, mit tartanak előbbre valónak. Hozzáteszem: továbbra is áll – hiába fitymálták le –, hogy az Opera aktív repertoárjából rendelkezésükre bocsátjuk az adott évadban nem futó előadások közül számos cím díszletét, jelmezét, sőt be is tanítjuk.


Mondok példát: Vajda János új operája, A képzelt beteg miért ne futhatna vidéken is (Szabó Máté rendezése), hasonlóan Monteverdi művének átiratához, a Poppeához, amelyet Almási-Tóth András jegyez. Nem saját produkció helyett, hanem amellé tehetnének kortárs hazai vagy nemzetközi különlegességeket így, de Szinetár Miklós Rigolettója vagy Anger Ferenc Triptichonja éppúgy sorra kerülhetne moduláris díszletekkel, alig van vagy nincs is bennük karfeladat.


A Magyar Állami Operaház főigazgatójaként a Nemzeti Kulturális Tanácsban a magyar operajátszás egészét képviseli. Érez felelősséget a vidéki operajátszás iránt? A fővárosi intézménynek nem szolgálja javát a színvonalas vidéki operajátszás?


Mindkét válaszom: igen. A 2019-ben alakított, évente egyszer-kétszer összeülő Nemzeti Kulturális Tanácsban az Opera vezetőjeként képviselem a műfaj szempontjait, ám semmilyen anyagi eszközöm, döntési vagy utasítási jogom nincs más színházak kapcsán. Minden tőlem telhetőt megtettem a vidéki kollégák helyzetbe hozásáért a stratégiaíráskor, és az öt vidéki nagyváros háromtagozatú színházait a prózai és a táncstratégia ugyanúgy eléri, tehát adott esetben három irányból is kaphatnak majd segítséget. Mindegyik városban működik egyetemi szintű énekművészképző is, amire fontos építeni, mi is tesszük Pesten. És igen, oda-vissza szolgálhatja egymást a fővárosi és a vidéki operajátszás, ugyanakkor ez egy komplementer rendszer kell legyen, amelynek két része ezer és egy okból nem tudja, nem is tudhatja ugyanazt.


Hagyjuk már a bornírtságokat, mintha meg kellene magyarázni, miért Budapest a főváros.


Soha senki nem hagyta figyelmen kívül ezt az axiómát, amikor az elmúlt évtizedben háromszor is szerveztünk konferenciákat a vidéki tagozatok aktuális vezetőinek részvételével, és hívtuk meg előadásaikat évente. Egyeztetésellenességgel vádolni az Operát már csak ezért is súlyosan igaztalan, de nem baj, majd elmondjuk még egyszer, január végén, da capo al fine.



TÁRGYMUTATÓ.

13-as stúdió2 3k színházi fesztivál1 40 év1 42 év2 600 kilométer 100 guinness4 6szín1 7 és fél halál4 a csemegepultos naplója292 a gyáva1 a gyermek és a varázslat3 a haramiák34 a hülyéje21 a kalóz63 a kávé nekem is jár32 a kék hajú lány2 a kéz48 a kis kéményseprő2 a köpeny36 a közös többszörös40 a ló aki elvesztette a szemüvegét1 a ludovika ablakai7 a mester1 a mi osztályunk13 a néző közbeszól43 a nulladik perc135 a rádió ablakai5 a rendező közbeszól38 a színészet képes nagykönyve11 alapítvány a magyar színházakért4 alba regia szimfonikus zenekar7 aldi női futógála1 alkalomadtán1 állj bele1 aNNa29 anyám éhesnek tűnik3 anyóka emlékiratai1 apertúra38 aradi kamaraszínház3 aranytíz4 archívum4 arden1 art-színtér22 átrium25 az elvarázsolt disznó13 az ember tragédiája2 az öreghíd alatt103 az úrhatnám szolgáló11 b3224 baal2 babel sound1 bácskai juli pszichoszínháza5 baja3 balatonboglár3 balatonfüred2 balfácánt vacsorára28 bálna2 bánk bán78 bárka288 bátorságpróba6 bencs villa1 beszélő levelek7 bisb1 bivaly-szuflé54 bob herceg38 bogáncsvirág51 bohémélet108 borral oltó fesztivál1 börtönrádió3 bsi1 budaörs5 budapasta2 budapest improv show12 budapest music center1 budapesti kamaraszínház1 budapesti tavaszi fesztivál1 budapesti vonósok21 budoár kiállítás1 busz-színház12 CAFe Budapest8 caminus72 castel felice46 castel felice vizsga5 centrál3 club701 coming out1 coming soon2 cosí fan tutte47 cupido és a halál30 cv1 családi játszmák59 családi játszmák 20237 családi ünnep3 cseh tamás4 cselényi nóra1 csíkszerda77 csoportterápia18 csukás-díj10 dankó rádió1 dante70 dante első szülinapi fesztivál14 dante-jam2 danubia zenekar6 deák171 debrecen21 debreceni tavaszi fesztivál1 delila2 delta produkció9 deszka fesztivál19 dido és aeneas55 díjak elismerések1 don juan3 dráma kortárs színházi találkozó6 drámaíró verseny1 due1 duett2 dunapart6 dunaújváros159 eger2 egri tavaszi fesztivál2 egy csók és más semmi31 egy kiállítás rémei2 éhség8 éjjel-nappal momentán4 élnek mint a disznók13 előadásszámok1 elte tók vizuális nevelési tanszék2 elveszett idők3 email1 ének a három hollóhoz2 english25 énis teis44 erkel színház67 ernani4 érzékenyítő fesztivál1 és ezt így hogy1 eszínház108 eszínház fesztivál46 esztergom3 eucharisztikus kongresszus7 europa cantat7 ezek mennek16 falaink3 falstaff9 fekete-fehér151 fellegek14 fém színház32 fesz segélyalap9 fiatal írók1 fidelio színházi est3 finito16 firkin310 fischer iván lakásszínháza2 fishing on orfű1 fogság1 főfőnök1 francia sanzonest2 friss hús2 furnitur50 füge145 független előadóművészeti szövetség10 gianni schicchi30 gólem12 gödöllő5 göncz árpád alapítvány1 grecsó3 grisnik petra32 gusztinak megjött az esze1 gyerekstúdió4 gyilkosok1 gyógyír északi szélre86 győr6 győri tavaszi fesztivál3 gyulai várszínház13 ha lenne valakim46 hajmeresztő34 halál hotel24 halastó118 hangok a katakombából1 hangoló1 hárman a padon164 harminchárom változat haydn-koponyára103 háromszögek25 határvonalak színházi fesztivál11 hatok csoport1 hatszín teátrum203 haydn fesztivál10 hazug1 hét domb fesztivál2 hét és fél halál6 hetedik alabárdos1 hetedik mennyország15 hírek3 hírszerzők1 hogy szeret a másik105 hol4 hoppart1 hrabal-vurstli14 humorfesztivál6 hyppolit94 így tanultam meg vezetni1 imprójam6 imprómaraton3 in medias brass1 in memoriam cseh tamás4 interjú130 irodalom éjszakája7 jak2 jászberény6 jegyek1 jó kérdés13 junior príma4 jurányi98 k11 művészeti és kulturális központ4 k2 színház6 kalandra fül fesztivál2 kálid artúr1 kalucsni54 kaposvár152 katona90 keltská noc1 képek496 keszthely3 kibelátó14 kicsi szívem kávéba pottyant1 kis suttogás5 kisfaludy színházi fesztivál2 kisvárda12 kmtg1 kolibri1 kolozsvár35 koma38 komárom5 komédium2 koronavírus136 kortárs drámafesztivál15 kórusok éjszakája77 kovátsműhely1 kőfeszt1 kőszeg466 köszönet estéje-estélye1 kritika514 kritikusdíj-átadó19 kuk3 kultkikötő26 kultúrfürdő26 kurátorok9 lakott sziget19 láthatatlan állomás4 latinovits diákszínpad1 leenane szépe 201731 leenane szépe 20261 leonardo1 lev&te3 limerick-bajnokság7 líra és epika38 lírástudók2 london1 love and money73 love and money vizsga9 macskadémon35 madách színház4 madam rekamié1 madame bizsu94 madame poe7 magdafeszt6 mágnás miska13 magvető4 magyar rádió28 magyar színház149 magyar színházi társaság10 magyar zene háza161 manhattan short5 manna110 manőver43 maradunk3 margó irodalmi fesztivál7 más olvasnivaló3 másik produkció24 mellékhatás3 menház színpad27 merlin6 mesterjátszma24 mesterkurzus11 mézesvölgyi nyár4 mikor2 mikro fesztivál19 milestone1 mindenütt jó34 mindenütt nő1 mintaapák1 miskolc2 miszépmiszépmiszép54 mojo51 momentán295 momkult2 monodráma fesztivál9 monodrámák6 móra kiadó1 most fesztivál28 motto3 mozaik országos színházi találkozó3 mozart-kommandó2 mozgófénykép45 mozsár műhely6 mu6 múzeumok éjszakája1 művészetek palotája17 művészetek völgye63 nagykanizsa1 naptár1 nefelé2 négyhangú opera53 nekem a zene3 nemzeti filharmonikusok7 nemzeti színház14 nézőművészeti kft46 nézőpont színház9 nofilter4 nyílt nap4 nyinyernya30 nyíregyháza407 nyolc nő26 óbudai társaskör29 ómama2 online fordítónapok1 operabeavató548 operaház84 operajátszóház21 operamacera7 operavita13 operettszínház41 orlai921 othello gyulaházán42 ők2 ördögkatlan389 örkény1 örkény vurstli5 örömimpró4 pájinkás jános1 pannonhalma2 pannónia stúdió2 papp jános1 párkák45 patália2 páternoszter1 pécs50 pécsi egyetem2 pesthidegkúti művészeti fesztivál1 pesti barokk88 pesti magyar színiakadémia19 petőfi irodalmi múzeum4 petri versmaraton6 pim dia hangoskönyvek3 pinceszínház43 placcc30 pokol10 portré1 postart1 poszt64 poznan1 pozsonyi piknik6 pure voice akadémia7 ráday utcai színházi találkozó5 rádió1 rádiójátékosok3 radnóti46 ram colosseum4 régebbi havi műsorok1 regnum filmszemle5 remény10 rendezők viadala57 rév fülöp34 rögvest81 rs91 rumini8 russian indie film fesztival1 sakknovella3 semmi baj gyerekek1 sherlock holmes és a moriarty-rejtély1 shots festival1 sinaia1 skvot3 sly59 snowman6 soharóza84 sok-szín-feszt4 sokszemközt1 somló cirqsz7 song-óra1 sopron1 sorozat a vidéki operajátszásról4 spaletta1 stockholm7 stúdió k12 summa summárum1 susotázs132 szabadesés39 szabadka2 szabadtéri színházak találkozója32 szeged339 székely-könyv4 székesfehérvár7 szemes fesztivál2 szénakutyák122 szent imre1 szentendrei teátrum20 szép heléna21 szerzői munkák10 szfe21 szigetszentmiklós1 színház a város16 színház tv73 színházak éjszakája35 színházi törvény1 színházrendezői testület1 színlapok103 szívem szeret4 szkéné30 szóbanforgó4 szombathely82 szöveg4 szputnyik hajózási társaság25 talált posztok15 tárgymutató1 társasjáték2 tartalom2 tatabánya127 telefondoktor206 temesvár46 tengeren 2008107 tengeren 201974 térkép1 terminál workhouse4 teszt16 thália186 thália nyárikert33 the irish coffee56 the pocketstones16 thealter19 tilos rádió3 tivoli3 tóbiás és az angyal30 törőcsik-emlékest12 trapézon tüllben37 trefort színjátszó fesztivál1 újpalotai nyári játékok1 ütközet2 üvegcipő1 váci dunakanyar színház10 vágánybenéző11 valamikor3 van egy határ29 varázsfuvola16 városmajor39 vaskakas5 védőháló9 veled kerek1 vera214 vidéki színházak fesztiválja13 vidor fesztivál83 vigadó2 visszaszámláló1 vízkereszti gritti49 volt egyszer egy ndk3 vonalhúzás34 zalaegerszegi kvártélyház20 zeneakadémia1 zichy major1 zsámbék4 zsolnay negyed5