Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a Kőszegi Várszínház, 1982 nyarán. Az idei jubileumi szezon programjába tíznapos (július 14–24.) kiemelt ünnepi fesztivált is illesztettek, amelyen bemutatják például a Szentivánéji álmot – többek között – Takács Katalin, Hegedűs D. Géza, Epres Attila, Bányai Kelemen Barna, Waskovics Andrea, Tóth Zsófia főszereplésével. Shakespeare színművét Dicső Dániel rendezi. Több ősbemutatót is tart a Kőszegi Várszínház. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabját – amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös előadás – Őze Áron rendezi. Három hónap alatt több mint harminc különféle produkcióval várja majd a nyári közönségét a Kőszegi Várszínház. A komolyzenei programok védnökségét Miklósa Erika operaénekes vállalta. Gyerekopera is felkerül a műsorra: Britten Noé bárkáját június 16-án mutatják be, csakúgy, mint Vajda Gergely karmester-zeneszerző Várfanfár című ünnepi nyitányát, amelyet a Kőszegi Várszínház 40. születésnapjára komponált.
A Kőszegi Várszínház 1982-ben nyílt meg az 1532-es ostrom – Jurisics Miklós kőszegi várkapitány visszaverte a török haderőt – 450. évfordulóján. 1982 nyarán a nyitó előadás Páskándi Géza Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold című darabja volt: Jurisics kapitányt Bánffy György alakította. Az idei jubileumi nyáron megidézik az egykori színháznyitó előadást fiatal alkotók bevonásával.
Básthy Béla, Kőszeg polgármestere azt mondja: „Kőszeg városa mindenkit megigéz, aki csak erre jár. De már 40 éve ugyanilyen igézően vonzó hely a Kőszegi Várszínház a kulturális sokoldalúságával. Nem tudjuk elképzelni a kőszegi nyári utcákat a Várszínházba igyekvő nézők, turisták, utazók nélkül. Idén is szeretettel várjuk őket a jubileumi nyári programokra. Egy kellemes vidéki helynek lenni – az önmagában is nagy dolog. De kellemes vidéki helynek lenni úgy, hogy a várszínházi repertoár nem marad el minőségben a nagy urbánus kulturális központok műsorkínálatától – az óriási dolog. Az idei várszínházi program a kultúrában elvárható legmagasabb színvonalat képviseli.”
„Remélem, hogy a Kőszegi Várszínház sokak számára jelenti a progresszió nyári helyszínét. Azt valljuk itt: minden évben meg kell újulni” – teszi hozzá Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója, akit nemrég újabb öt évre választott meg (egyhangú döntéssel) a város képviselőtestülete a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház élére.
Vajda Gergely zeneszerző, karmester a színház 40. születésnapjára komponált Várfanfár című ünnepi nyitánya június 16-án csendül fel. Ez egyben a Kőszegi Várszínház jubileumi nyarának nyitóestje is. Ekkor tartják Britten Noé bárkája gyerekoperájának a kőszegi bemutatóját is a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Vajda Gergely így ajánlja művét: „A Várfanfár ünnepi zene hét percben a 40 éves Kőszegi Várszínház felkérésére. A darabot kifejezetten a várudvar hangzó terére képzeltem el, mégpedig úgy, hogy a színpadon játszó szimfonikus zenekar és az udvar hátuljában elhelyezett rézfúvós csapat (2 trombita és 3 harsona) közrefogják a közönséget. Két zenei anyag, a nyitó fanfár és annak ünnepélyesen áradó változata, valamint egy népdalt idéző, sirató jellegű dallam először kontrasztálva, majd egymással egységet alkotva adják a darab formáját. Az egyéni, a szimfonikus zenéhez tökéletes akusztika a zenei anyaggal egyenrangú összetevője ennek az optimista kicsengésű, karakteres szimfonikus nyitánynak.”
Pócza Zoltán igazgató arról is beszél: „Kevesen tudják, hogy a nyári alkotómunka ugyanolyan keményen zajlik, mint máshol évad közben. Csakhogy itt az alkotók egész nap együtt vannak, közösek a reggelik, a vacsorák, a főzések, és ez a baráti hangulat érződik az előadásokon is.”
Molnár Piroska, a Nemzet Színésze 17 évig minden nyáron játszott a Kőszegi Várszínházban. Így idézi fel ezt: „Az életemnek egy nagyon szép szakasza kötődik Kőszeghez. Hollósi Frigyessel, vagyis Frici barátommal 17 évig volt a nyári törzshelyünk Kőszeg, ahol 17 produkcióban vettünk részt együtt. Egész évben készültünk már rá, és folyton mondogattuk egymásnak, hány nap van még hátra Kőszegig. Ahol mindent lehet szeretni: a várost, a várat, az utcákat, a kenyeret, a kávét, a másik embert, egyszerűen az ott létet. Olyan kollégákkal találkoztunk ott, akikkel egyébként sehol máshol nem léptünk volna fel együtt. Vannak mindig állandó, visszatérő színészek, s jönnek újak, fiatalok is, mert Pócza Zoltán, a Várszínház igazgatója fontosnak tartja, hogy új generációk is bemutatkozhassanak Kőszegen.”
Epres Attila a kőszegi nyári szezonok „rekordere”: 21 produkcióban játszott itt az elmúlt 24 évben, s most nyáron ő lesz Égeusz a Kőszegi Várszínház fesztiválelőadásában, a Szentivánéji álomban. Őt idézzük: „Mindent szeretek Kőszegben. Jó a város mérete, jó a stílusa, az elhelyezkedése, és – nem utolsósorban – jó a Kőszegi Várszínház, ahova különlegesen jó szellemiség költözött be, s egyre magasabb nívón működik mindez. Egy szeretett hely, ahová szurkolók járnak: érdemes színpadra lépni, mert hálás a közönség. Ha esik az eső, ott állnak egy órát az árkádsor alatt, szépen végig várják az előadást és boldogan tapsolnak.”
A Kőszeg Várszínház az utóbbi években minden nyáron arra törekedett, hogy legyen ősbemutató, hívjanak új rendezőket, vonjanak be mindig új alkotókat is a nyári színházi munkába. Idén először rendez a Kőszegi Várszínházban Őze Áron és Dicső Dániel.
Őze Áron Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabját viszi színre, amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös előadás. Miként Őze Áron említi: „Fontosnak tartom az együttműködéseket, a szakmaiságnak ez alapja is. Boldogan veszünk részt a Kőszegi Várszínház jubileumi szezonjában. A Győrei Zsolt-Schlachtovszky Csaba zseniális írópárostól én már rendeztem a Hamleart, Kőszegen a Vízkereszti Grittit viszem színpadra, amely – a szerzők műfaji meghatározásában – „víg farsangi atrocitás”, színház a színházban. A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt. Ebben biztos vagyok. Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál, Jegercsik Csaba, Vízkeleti Zsolt játsszák az előadást, amelyet ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház is a műsorára tűz. Kőszegen ezen kívül még részt veszünk a Páskándi-mű, Az ígéret ostroma felolvasószínházi előadásában is, amelyet Csiby Gergely rendez. Közösen ünnepelünk a Kőszegi Várszínházzal.”
Dicső Dániel állítja színpadra Shakespeare Szentivánéji álom című színművét Nádasdy Ádám fordításában. A nagyszabású produkcióban fellép – többek között – Takács Katalin, Waskovics Andrea, Hegedűs D. Géza, Epres Attila, Bányai Kelemen Barna, Tóth Zsófia, Lengyel Benjámin, Kálid Artúr, Némedi Árpád. A tervek szerint ezt az előadást utaztatni is fogják az országban.
A Szentivánéji álom világhíres Pukkját (Nádasdy Ádám-írásmódjában), a tündérkirály szolgáját Takács Katalin alakítja. Korábban főként férfiak játszották ezt a szerepet. Takács Katalin így szól minderről: „Milyen érdekes, hogy ebben a téli-nyári nagy színházi szezonban két Szentivánéji álomban is benne vagyok: Budaörsön Titániát játszom, Kőszegen pedig egy női Pukkot, aki tündéri, de ördögi is, varázslatos és emberi is, magányos, öntörvényű, aki nem átéli a dolgokat, hanem rálát a dolgokra. Nagy rendezőlény Pukk. Rettentő izgatott vagyok, mert azért ez egy nagy feladat. Máskülönben ez már a második produkció, amelyben Kőszegen játszom: öt évvel ezelőtt léptem fel először Goldoni Terecskéjében. Imádtam ott lenni. Fantasztikus a kőszegi színházi csapat, ahogy ott velünk törődtek. Várom az újra találkozást, hogy reggeltől estig együtt legyünk színészek, alkotók. És hát jön Hegedűs D. Géza is, aki főiskolai osztálytársam volt, s azóta csak egyszer játszottunk együtt színpadon.”
Hegedűs D. Géza a Szentivánéji álomban Tompor szerepét (Zuboly) formálja meg: „Most először lépek föl a Kőszegi Várszínházban. De régóta vágytam már oda, olykor irigyeltem is a kollégákat, akik részt vettek a korábbi nagyszerű kőszegi előadásokban. A város maga is varázslatos hely, az egésznek van valami páratlanul vonzó hangulata. Azért is tett kíváncsivá a kőszegi Szentivánéji álom, mert szabadtéren játsszuk, és a darab maga szintén a csillagos ég alatt játszódik. A szenvedélynek, az érzékiségnek, a szerelemnek, a nemek közötti küzdelemnek egy magasröptű költői műve ez. A mi irodalomtörténetünkben komoly hagyománya van annak, hogy a legnagyobb költőink, íróink küzdenek meg fordítóként a Shakespeare-i szövegekkel Arany Jánostól kezdve Nádasdy Ádámig. Most az ő fordításában tud igen közel kerülni ez a különös álomjáték a színészekhez és a közönséghez egyaránt.”
Dicső Dániel, az előadás rendezője így fogalmaz: „A Szentivánéji álom kapcsán az érdekel leginkább, mi történik a szereplőkkel egy ilyen vágyakkal teli éjszaka után. Folytatható-e egy kapcsolat, egy betöltött pozíció, egy kijelöltnek tűnő út gond nélkül tovább? Le lehet-e vagy le kell-e úgy élni egy életet, hogy közben elfojtott érzelmek, titkok, vágyott sorsok gondolata cikázik az agyunkban? Semmissé lehet-e tenni bármit, ami megtörtént ezen az éjszakán? És tudjuk, hogy megtörtént?”
A Kőszegi Várszínház számára a kortárs művészet – tánc, színház, képzőművészet – beemelése a programok közé immár hagyomány. „A megújulásban hiszünk, nem feledve a tradíciókat. De tradíciók az egykor kortárs és újító művekből születhetnek. A kortárs gondolkodás minden művészet alapja”, jegyzi meg Pócza Zoltán, aki példaként hozza fel: Gergye Krisztián Harangozó-díjas táncművész, rendező, koreográfus – aki nem mellesleg Kőszegen született – ezen a nyáron ismét visszatér Kőszegre egy új előadásával, amelynek itt lesz a bemutatója augusztus 3-án.
A Kőszegi Várszínház ünnepi nyarának közepét egy jubileumi fesztivál fogja össze július 14-től 24-ig. A nagyszínpadi produkciók mellett gyerekudvart nyitnak a gyerekelőadásokhoz, kamaraudvart a kisebb produkciókhoz és egy zeneudvart is. A korábbi évek műsorkínálatához képest idén több gyerek- és zenei programot terveznek.
A színház jubileumi programját április végén a Szénakutyák elő-ősbemutatója vezette fel Kálid Artúr előadásában. Göttinger Pál rendezőként, szerzőként is jegyzi a darabot, amelyet Weöres Sándor műveinek és élete dokumentumainak a felhasználásával írt. Az előadás ősztől kerül repertoárra.
A Kőszegi Várszínház jubileumi programsorozatának kiemelt támogatója az EMMI Kulturális Államtitkárság.
2022. június elején rendezik meg először Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amelyre a Kőszegi Várszínház két korábbi produkcióját (Az Öreghíd alatt; Vera) is meghívták.
forrás: https://szinhaz.online/
