Egykoron a török próbálkozott, most mi ostromolhatjuk a kultúra két nyári fellegvárát – jegyekért.
Amikor Jurisics Miklós kapitány 1532 nyarán Kőszeg váránál csaknem egy hónapon át hősiesen harcolt védőivel Szulejmán török szultán hatalmas serege ellen, és védte meg az erődöt az ostrom során, nem hitte volna, hogy csaknem fél évezreddel később a vár már csak történelmi, építészeti, kulturális örökség lesz az utókor számára. S hogy a jövő nemzedékei nyaranta nem fegyverforgatásban, hanem egy ókortól ismert művészeti ágban fognak jeleskedni a vár udvarán. Jobbágyok és katonák helyett színészek sorakoznak fel, és változatos előadásokkal szórakoztatják az érdeklődő nézőket. Akik ezért még fizetni is hajlandók; ha nem is kemény aranyforintokkal, hanem puha, réz-nikkel-cink ötvözetű érmékkel és színes papírpénzekkel.
A Kőszegi Várszínház 1982-ben, éppen 40 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, Jurisics Miklós hőstettének 450. évfordulóján. Akkor Bánffy György alakításában megelevenedett maga a várkapitány is, Páskándi Géza Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold című művében. Ezt a darabot idézik meg 2022 nyarán fiatal alkotókkal, felolvasószínházi módon.
A nyári szezon 2022. június 16-án kezdődik, ekkor lesz hallható Vajda Gergely zeneszerzőnek a 40. születésnapra komponált Várfanfár című, 40 perces ünnepi nyitánya is. Az alkotó a művét a várudvar terére képzelte el úgy, hogy a színpadon játszó szimfonikus zenekar, valamint az udvar hátuljában felálló rézfúvós csapat közrefogja a közönséget.
A három hónaposra nyújtott nyári szezon során több mint harminc produkcióval találkozhatunk. A komolyzenei programok védnökségét Miklósa Erika operaénekes vállalta magára. A szezonnak része július 14-étől 24-éig egy ünnepi fesztivál is, több ősbemutatóval. Ilyen Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabja Őze Áron rendezésében, mely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös előadás. A „víg farsangi atrocitás” fordulatokkal teli látványos, keserédes komikumnak ígérkezik, harsány karakterekkel. A főbb szerepekben Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál.
Kiemelkedő előadás lesz Shakespeare-től a Szentivánéji álom Takács Katalin, Hegedűs D. Géza, Epres Attila főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében, Nádasdy Ádám modern fordításában. Hat alkalommal is műsoron szerepel majd a nagyszínpadon. A tündérkirály szolgáját Takács Katalin alakítja, akit ugyanebben a műben láthatunk a Budaörsi Latinovits Színház változatában is. Például nyár végén a Városmajori Színházi Szemlén is (melyről írásunkat itt olvashatja.) Míg Budaörsön – és a Városmajorban – Titániát játssza, addig Kőszegen Pukkot.
Érdekesség, hogy Epres Attila, aki a Szentivánéji álomban Égeuszt formálja meg, az elmúlt negyedszázadban 21 produkcióban játszott Kőszegen a nyári hónapokban, mellyel kőszegi rekordernek számít. „Mindent szeretek Kőszegben. Jó a város mérete, jó a stílusa, az elhelyezkedése, és – nem utolsósorban – jó a Kőszegi Várszínház, ahová különlegesen jó szellemiség költözött be, s egyre magasabb nívón működik” – jellemez dicsérően.
Vele ellentétben a Shakespeare-darab Tompor szerepét megformáló Hegedűs D. Géza először lép fel itt. „A város maga is varázslatos hely, az egésznek van valami páratlanul vonzó hangulata. Azért is tett kíváncsivá a kőszegi Szentivánéji álom, mert szabadtéren játsszuk, és a darab maga szintén a csillagos ég alatt játszódik. A szenvedélynek, az érzékiségnek, a szerelemnek, a nemek közötti küzdelemnek magasröptű, költői műve ez” – fogalmazza.
Augusztus 3-án ősbemutatóval tér vissza a kőszegi születésű Gergye Krisztián Harangozó-díjas koreográfus-rendező, aki Emlékezés – 40 éves a Kőszegi Várszínház című produkcióját saját társulatával adja elő.
A részletes program megtalálható a Kőszegi Várszínház weboldalán.
Gyulán, szinte a belvárosban, a Tófürdővel szemben áll Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára, mely a középkorban Eger és Szigetvár mellett az ország egyik legerősebb végvárának számított. A török sereg itt is jelentős csatát vívott Bécs felé vezető útján. 1566-ban mindössze kétezer védő, két hónapon át szállt szembe sikerrel a sokszoros túlerővel. A gótikus építmény azután 129 évig állt török uralom alatt, majd a Harruckern család birtokába került. Stratégiai jelentőségét elvesztve gazdasági létesítménnyé vált: pálinka- és sörfőzőt alakítottak ki benne.
A múlt század derekán esett át az első nagyobb rekonstrukción, s 1964-ben hódította meg a kultúra, színházi előadásokkal. Így a gyulait tekinthetjük a legrégebbi magyar várszínháznak. A sajátos épület a kétezres évek elején újult meg mai formájára, két tucat kiállítóteremmel. Az előadásokat a csaknem 350 személyes tószínpadon, valamint a kamaraszínházban rendezik, de a programok olykor kiköltöznek a város egyéb helyszíneire is.
A Gyulai Várszínház 59. évada 2022. június 24-én veszi kezdetét, s augusztus 17-éig tart. A hagyományos színházi produkciók mellett lesz opera és musical, jazz és világzene, táncjáték és néptánc. Várvédők helyett grundvédőkkel találkozhatnak a nézők, hiszen július 5-én A Pál utcai fiúk előadása költözik Gyulára. Dés László–Geszti Péter–Grecsó Krisztián musicalje a Pannon Várszínház előadásában látható. Az eredetileg szintén a Vígszínházban bemutatott másik sikerdarab, A padlás, Presser Gábor–Sztevanovity Dusán–Horváth Péter alkotása június 28-án debütál a Tószínpadon, a Magyarock Dalszínházzal. Július 27-én a Hadart Színház a Haverok, buli, Bon-Bon című musicallel jelentkezik, mely a legendás magyar együttes slágereire épít fel egy kerek történetet.
Július 11-étől 14-éig 17. alkalommal rendezik meg a Shakespeare Fesztivált, Shakespeare, kicsit másképp alcímmel. A szervezők ezúttal különleges Shakespeare-átiratokat és -paródiákat hívtak meg, és két korábbi várszínházi, saját bemutató is újra megtekinthető. A Rómeó és Júlia a veszprémi Petőfi Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Kabóca Bábszínház rendhagyó adaptációja, az Ahogy tetszik egri táncszínházi változatban, a Lear halála kétszereplős miskolci átiratban szerepel a programban. A fesztivált a Bartók Kamaraszínházzal az előző évben közösen létrehozott Hamlear című előadás zárja.
Augusztus 1–7. között egy újabb fesztivál is része a gyulai nyárnak. Az Erdélyi Hét – Erdélyi magyar színházak bemutatkozása című eseménysorozatra eljön a gyergyói Figura Stúdió Színház a Káosz című darabbal, a nagyváradi Szigligeti Színház pedig a Valahol Európában című musicallel.
A szervezők a Győri Nemzeti Színházzal együtt állítják színre Dér András Mindenkinek mindene című darabját, mely Apor Vilmos életét dolgozza fel. A Tündöklő Jeromos Márkó Eszter rendezésében látható, mely a Tamási Áron Emlékévhez kapcsolódik.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházzal közösen született meg az Ifjú barbárok című előadás, mely Vecsei H. Miklós műve, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A mű a két világhírű közötti magyar zenetudós, Bartók Béla és Kodály Zoltán barátságát, első népdalgyűjtő útjainak motivációit és élményeit dolgozza fel.
A Gyulai Vár Jazz Fesztiválon a Tomor Barnabás Trió, a Jazz Consort és a Borbély–Dresch Quartet lép fel.
A nagy nyári események augusztus 17-én a Gyulai Várszínház és a Karinthy Színház közös produkciójával, Carlo Gozzi: A szarvaskirály című előadással zárulnak. Az itáliai vásári komédiában folytonos szerepcserék közepette tárul fel a látszat és a valóság közötti különbség.
A részletes program megtalálható a Gyulai Várszínház weboldalán.
forrás: https://jogaszvilag.hu
