SENKI SINCS FELFEGYVERKEZVE ÁLMAI ELLEN – SZENTIVÁNÉJI ÁLOM KŐSZEGEN HEGEDŰS D. GÉZÁVAL
Szentivánéji álom valódi holdtöltekor a Kőszegi Várszínházban. Bokatörés és szerepcsere három nappal a bemutató előtt. Köz-Játék Kőszegen. Hollósi Frigyes-díj. Ősbemutatók: Szénakutyák és Darázs.
Már több mint ezerötszázan váltottak jegyet csak a Szentivánéji álom előadására a Kőszegi Várszínházba. Július 14-én lesz a bemutató Hegedűs D. Géza rendezésében, aki az egyik próbán azt mondta: „Jól állna ennek a szabadtéri előadásnak, ha éppen holdtölte lenne.” Az lesz.
Shakespeare művét Nádasdy Ádám fordításában és Deés Enikő átdolgozásában játsszák. Ezzel indul az alapításának 40. évfordulóját ünneplő Kőszegi Várszínház rendhagyó Köz-Játék Színházi Fesztiválja, ahol még 5 alkalommal megy (július 15., 16., 21., 22., 23.) a produkció.
Szereplők: Takács Katalin (Pukk), Epres Attila (Égeus), Parti Nóra (Hippolyta-Titánia), Bányai Kelemen Barna (Théseus-Oberon), Waskovics Andrea (Hermia), Tóth Zsófia (Heléna), Karácsony Gergő (Lysander), Major Erik (Demetrius), Hegedűs D. Géza (Tompor Miklós), Lengyel Benjámin (Tetőfi Péter/Tündér), Kálid Artúr (Vinkli/Tündér), Némedi Árpád (Sipák Ferenc/Tündér), Marton Róbert (Kórász Róbert/Tündér). Díszlettervező: Zöldy Z Gergely, jelmeztervező: Cselényi Nóra, zeneszerző: Szászi Petra.
Három nappal a bemutató előtt – színházon kívül – bokatörést szenvedett az eredetileg Demetriust játszó Lengyel Benjámin. Szerepét Major Erik vette át, aki az egyik mesterembert, Tetőfit alakította volna. Úgyhogy szerepcserével Lengyel Benjámin lesz Tetőfi, az ács, mankókkal.
A Köz-Játék Fesztivál egyébként július 24-ig tart, és két kamaraszínházi ősbemutató is látható ebben a tíz napban Kőszegen: a Szénakutyák Kálid Artúr előadásában (rendező: Göttinger Pál), és a Darázs Sodró Eliza és Kiss-Végh Emőke főszereplésével (rendező: Ördög Tamás).
Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója azt mondja, a Szentivánéji álom csapata négy hete minden egyes nap – van úgy, hogy egy nap duplán is – próbál a Kőszegi Várszínházban: „Mindegy, hogy 38 fokos a hőség. Mindegy, hogy éppen eső van, szél fúj. Ők dolgoznak. Ők színpadon vannak. Varázslatosak. Hegedűs D. Géza rendező – aki Tompor Miklós mesterembert is játssza az előadásban, régi nevén: Zubolyt – álma is teljesül, szerette volna ugyanis július 14-én holdtöltekor játszani Shakespeare művét. És holdtölte lesz akkor.”
Hegedűs D. Géza először rendez és játszik a Kőszegi Várszínházban. William Shakespeare Szentivánéji álom című darabját különösen szereti.
Az előadáshoz írt jegyzetei között szerepeltek a következő gondolatai (engedte a nyilvánosságra hozását): „Kergetjük álmainkat. Kergetnek álmaink. Senki sincs felfegyverkezve álmai ellen. Védtelenek vagyunk. Bármi megtörténhet velünk. Szocializációnk, kultúránk abroncsai szétpattannak: tapasztalataink, vágyaink, szorongásaink, ösztöneink »kancsal világba« csalnak. Ott megszűnik minden természeti törvény, emberi logika, paragrafus, materiális akadály. A jó és rossz összeér. Nincs idő. Megszűnnek a viszonyok. Halhatatlanság van. A mindenség szabadsága. Egyszerre sírunk-nevetünk. Körbe ölel a megnevezhetetlen. Mégis kimondom: a szerelem.”
A Kőszegi Várszínház minden nyáron létrehoz saját nagyszínpadi produkciót. Most a Szentivánéji álom az. A közönség pedig szavazhat arról, ki kapja a produkció színészei közül a Hollósi Frigyes-díjat.
Ugyanis a Kőszegi Várszínház a 40. jubileuma alkalmából megalapította a Hollósi Frigyes-díjat.
Pócza Zoltán említi, hogy Hollósi Frigyest szinte kőszeginek tekintették, hiszen tizenhét nyáron át játszott itt. „Idén lesz már tíz éve, hogy sajnos nincs köztünk. Mindig gondolunk rá, mindig emlékezünk rá. Lehet kapni nálunk a Hollósi-kávét: hosszú kávé két cukorral hideg tejjel. Így itta. Most egy színházi díjjal is őrizzük a nevét, az emlékét. A Szentivánéji álom című saját produkciónk utolsó nyári előadása után adjuk át a díjat annak, akire a nézők szavaztak.”
1982. július 17-én díszbemutatóval nyitott a Kőszegi Várszínház: Páskándi Géza Az ígéret ostroma – avagy félhold és telihold című történelmi drámáját Romhányi László rendezte. A főbb szerepekben Bánffy Györgyöt, Sunyovszky Szilviát, Pákozdy Jánost, Bencze Ferencet, Borbáth Ottíliát, Oszter Sándort láthatta a közönség. A darabot Páskándi Géza Kőszeg városa felkérésére írta az egykori várvédő hősöknek emléket állítva, a 450. évfordulójára annak, hogy Jurisics Miklós vezetésével Kőszeg visszaverte a török sereget.
A Kőszegi Várszínház pontosan a 40. születésnapján, 2022. július 17-én 19 órától felolvasószínházi keretek között mutatja be a Lovagteremben Az ígéret ostromát – ezzel is emlékezvén az egykori alkotókra, a színház születésére, alapítására. A dunaújvárosi Bartók Színházzal együttműködésben létrehozott produkció szereplői: Őze Áron, Kovács Vanda, Sziládi Hajna, Jerger Balázs, Jegercsik Csaba, Varga Ádám, Kiss Attila, Bajor Lili, Gasparik Gábor, Vrabecz Botond, Kovács Olivér. Rendező: Csiby Gergely.
A Köz-Játék Színházi Fesztivál július 14-én kezdődik, július 24-ig tart.
„Ebben a tíz napban a nagyszínpadi produkciók mellett gyerekudvart nyitunk a gyerekelőadásokhoz, kamaraudvart a kisebb színházi produkciókhoz és egy zeneudvart is” – jegyzi meg Pócza Zoltán.
A fesztivál idején, július 19-én mutatja be a Kőszegi Várszínház a Szénakutyák – képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról című darabot, amelyet Kálid Artúr ad elő. Göttinger Pál rendezőként, szerzőként is jegyzi a művet, amelyet Weöres Sándor műveinek és élete dokumentumainak a felhasználásával írt. Másnap, július 20-án Morgan Lloyd Malcolm Darázs című darabjának az ősbemutatója lesz Ördög Tamás rendezésében. Szereplők: Sodró Eliza, Kiss-Végh Emőke. A Delta Produkció előadása.
(A kőszegi fesztivál és a Várszínház teljes programja itt megtekinthető: https://koszegivarszinhaz.hu)
Pócza Zoltán arról is beszél, hogy a Köz-Játék Színházi Fesztiválon a Kőszegi Várszínház – együttműködésben a Kőszegen működő interdiszciplináris tudásközponttal, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével – szakmai kísérőprogramokkal is ünnepli jubileumi évadát.
Július 16-án konferencián idézik fel kutatók és színházi szakemberek a Várszínház múltjának meghatározó eseményeit, s térnek ki a szabad tér „szabadságának” elméleti és gyakorlati kérdéseire. Ugyancsak a szakmai eseményekhez kapcsolódik, hogy egy-egy előadás után a produkció alkotói válaszolnak Nagy András színháztörténész, az FTI kutatója, illetve a közönség kérdéseire.
forrás: https://szinhaz.online/