Ismét hangos sikert aratott július 1-jei esti bemutatójával az idén 40 éves jubileumát ünnepelő Kőszegi Várszínház. A helyiek felkérésére írt darab, a Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék – egy víg, farsangi atrocitás – Őze Áron rendezésében. A szórakoztató előadást még ma, szombaton este is láthatja a közönség.
A Kőszegi Várszínház negyven évvel ezelőtt, 1982 nyarán nyílt meg. Az idei, jubileumi szezon programjában több ősbemutatót is tartanak, de olyan fellépők is szerepelnek, akik az elmúlt négy évtized alatt még nem jártak a határ menti kisvárosban. Őze Áron rendezésében mutatták be július 1–én, pénteken este a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal együttműködésben – a Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című előadást. A „víg farsangi atrocitásként" jellemzett darabot Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írták, méghozzá a Kőszegi Várszínház felkérésére – tudtuk meg Pócza Zoltán igazgatótól.
Pócza Zoltán, igazgató a Kőszegi Várszínház Gritti bemutatójáról:
Pénteken este a Grittiben már másodszor láthatta a közönség Fekete Lindát, aki 8 évig volt a szombathelyi Weöres Sándor színház művésze, azonban idén először kapott felkérést Kőszegre, hogy szerepeljen a jubileumi évadban. Igaz, rögtön két előadásban is szerepet kapott. Egy héttel ezelőtt, június 25-én láthatták őt először a szabadtéri színház nagyszínpadán a Sue Fabisch és Johnny Rogers által jegyzett Anyatigrisek című világhírű musicalben.
Fekete Linda, a kőszegi fellépéseiről:
Pénteken este pedig a Grittiben ismét színpadra állt, ahol egy olyan szerepet osztottak rá, amelyben szinte felismerhetetlenné válik. Saját bevallása szerint azonban nagyon is élvezi, hogy így léphet színpadra. A szerepkiosztás előbb megvolt, mint maga a darab, a kabát tehát kész, és utána varrták rá a gombokat avagy a színészeket – fogalmazott Fekete Linda. Nagy örömmel jött vissza Vas megyébe játszani, és a közönség sem feledkezett meg róla, habár már lassan 4 éve elment Szombathelyről, de még mindig ugyanakkora szeretettel fogadja helyi közönség.
Őze Áron, Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató rendezésében mutatták be a Grittit, amelynek eredetileg „Színház születik“ volt a munkacíme. A Pócza Zoltán igazgató által vezetett intézmény azzal, hogy ismét darabokat íratott a jubileumi szezonra, gyakorlatilag a kezdetekhez nyúlt vissza, hisz 1982 nyarán, az 1532-es ostrom 450. évfordulóján Páskándi Géza „Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold“ című darabjával nyílt meg a Kőszegi Várszínház, amely darabbal emléket állítottak Jurisics Miklós kőszegi várkapitánynak, aki sikeresen verte vissza egykor a török haderőt.
Őze Áron először rendezett Kőszegen. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabja szintén az 1530-as évekbe repíti vissza a nőzőket – épp úgy, ahogy a kezdetek kezdetén a legelső kőszegi bemutató. A két író a Kőszegi Várszínház felkérésére írta a darabot, és a dunaújvárosi Bartók Színházzal koprodukcióban hozták létre. A szereplők között van Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál, Jegercsik Csaba és Vízkeleti Zsolt.
A Gritti egyébként nem egy fantázia név. Lodovico Gritti, vagy Gritti Alajos velencei kereskedő, bankár és politikus volt, I. Szulejmán oszmán szultán egyik minisztere, Magyarország kormányzója 1530-tól négy évig. Egy költői lelkületű adószedő, egy szende cemende, egy szakácsnőnek öltözött szultán, aki mindemellett írnok és segédszínész, és a többi, vérbő figura csetlés-botlásában voltaképpen a magát festő színház parádézik nagy kedvvel és leleménnyel a kőszegi vár színpadán. A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt", jegyzi meg Győrei Zsolt.
Három hónap alatt több mint száz különféle produkcióval, illetve új nézőtérrel, komfortosabb körülményekkel várják a közönséget. Olyan hangrendszert sikerült kiépíteni, amely a nézőtér minden pontján ugyanazt a hangélményt nyújtja.
Bányi Kriszta
forrás: https://volksgruppen.orf.at
