Szeptember 16–25. között rendezik meg másodszor hazánk egyetlen online színházi seregszemléjét, az eSzínház Fesztivált. Légrádi Gergelyt, a fesztivál alapítóját, Göttinger Pál zsűritagot és a Papagenóval való partnerség keretében Zsoldos Dávidot kérdezte a CULTURE.CRANE.
Légrádi Gergely
– Az eSzínházzal a nagyközönség javarészt a pandémia alatt találkozott – remek előadások költöztek a hazai és a világ sok egyéb pontjáról csatlakozó képernyőkre -, pedig Az Alapítvány a Magyar Színházakért már korábban is fontos küldetéssel tevékenykedett. Mesélj arról kérlek, hogy miért is született ez a kezdeményezés és hogyan lett az eSzínház.
– Menjünk vissza az időben néhány évet, jóval a pandémia előttre, 2016-ba. Ugyanis ebben az évben jött létre az Alapítvány a Magyar Színházakért, vezető magyar színházigazgatók és társulatvezetők bevonásával. Az elgondolás az volt, hogy olyan szervezetet hozzunk létre, amely függetlenül a mindenkori kultúrpolitikától, a kőszínházakat és a független társulatokat képviseli, valamint ott segít, ahol a színházaknak szüksége van rá.
Az Alapítvány már 2016-ban azt fogalmazta meg elsőleges céljaként, hogy a kiemelkedő színházi előadásokat innovatív módon, fullHD minőségben rögzítse és juttassa el a széles közönséghez. Ennek megfelelően számos kultikus darabot vettünk fel az évek során, így létrejött egy jelentős jogtiszta videótár. Adta magát az ötlet: miért ne lehetne egy olyan online felület, ahol a vásárlók, a nézők nem filmeket, sorozatokat, hanem színházi előadásokat néznek meg? Így jött létre az eSzínház. A 2019-ben indult előkészítést és fejlesztést a koronavírus-járvány minden korábbinál időszerűbbé tette, hiszen a színházak bezárása felülírta a terveket. Így a színházakkal együtt az eSzínház csapata 2020 nyarán kialakította az első magyar színházi előadásokra specializálódott élő streaming platformot, és ezzel párhuzamosan dolgozott azon, hogy a már rögzített előadásoknak (azaz a video-on-demand szolgáltatásnak) is teret adjon. Ezzel egy olyan online kulturális tér jött létre, amely a film eszköztárával új minőségben képes átadni a színház élményét.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
Ide kapcsolódik:Újra átfogó színházi fesztivál az online térben
Göttinger Pál
– Az online streamelt előadás nem helyettesítheti az élő, személyes élményt – mondják sokan. De a hátrányok mellett, milyen előnyei vannak az online előadásnak?
– Az a helyes, ha eleve fel sem merül a helyettesítés – ez nem helyette van, ez egy másik. Egy új. Általában is arra tanít minket a történelem, hogy az új hordozó megjelenése megtermékenyíti és inspirálja az elődöket is. Minden vészjósló hang ellenére a film nem ölte meg a színházat, a tévé nem ölte meg a filmet, az internetes videó nem ölte meg a tévét, az okostelefon nem nyírta ki a könyvkiadást, a podcast a rádiózást, és így tovább. Alakított rajta, de azért nem semmisítette meg, sőt. A mozgólépcsőt is már réges-rég feltalálta az emberiség, de azért… vannak még, sőt, épülnek új lépcsők. Nem helyette van, hanem másik. Előnyei között is ez a legfontosabb: az ismeretlen terep. Sok ezer, a világ pontjain szétszórt ember gyűlik össze a képernyők előtt – de nem olyan elszigetelten, mint a tévénél, hanem aktívan, érzékelhetően, egymásról is tudva. A technológia révén akár interakcióba is léphetnek egymással is, az előadással is. Ez sosem látott dolog, nagyon izgalmas lehetőség, amelyet százféleképp aknáztak ki eddig is világszerte, de még nagyon sok lehetőség van benne –csak a járvány okozta felfordulásban nehéz volt nyugodt, kísérletező, a közönség számára is magától értetődő új felületeket és formákat kidolgozni. De a dolgok csitultával tán erre is jut majd művészi és anyagi figyelem. Hogy kereslet lenne rá, azt már megtanultuk most.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
Bemutatkoznak az eSzínház Fesztivál előadásai
Zsoldos Dávid
– Meglátásod szerint mennyiben tér el a hazai gyakorlat a nemzetközitől, illetve a színházi gyakorlat a koncerttermitől?
– Nemcsak a hazai, de a nemzetközi szereplők zömét is váratlanul és sok szempontból felkészületlenül érte az a helyzet, hogy élő előadások helyett kizárólag a digitális térben tudnak érvényesülni. A felvételek még csak-csak rendelkezésre álltak, vagy elkészültek – bár meglehetősen változó minőségben -, de arra vonatkozóan már sok helyen nem volt elképzelés, hogy ezeket milyen platform(ok)on, milyen célcsoportnak, a monetizációt illetően pedig ingyenesen, VOD-alapon, vagy előfizetéseket gyűjtve tegyék közzé.
A színházi világ véleményem szerint nagyobb kihívással, de nagyobb lehetőségekkel is néz szembe, mint a zenei előadásoké – rövid távon legalábbis. A kihívás azért nagyobb, mert egy színházi előadást a legtöbb esetben nem csupán felvenni kell, de a rendezővel közösen adaptálni is – hiszen a nézőtéren ülő másképp figyel és másképp lát, mint a kamera. Ami a lehetőségeket illeti: egyrészt a koncerteknél az akusztikus élmény jóval fontosabb, ez pedig szinte biztosan elveszik egy közvetítésnél; másrészt pl. egy Beethoven-szimfónia előadása sokszáz már elérhető felvétellel versenyzik, nehéz meggyőzni arról a nézőt, hogy pont ezt az újat kell meghallgatnia.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
forrás: https://papageno.hu/
