Grisnik Petra írja Memlaur Imre születésnapjára

Most kellene minden szakmai fórumnak veretes címlapokon, aranybetűkkel felköszöntenie azt az embert, aki egy igazi kincs, aki a teljes eddigi életét a színháznak adta, akinek mindig volt rám még egy perce, aki sosem hagyta, hogy rossz kávét igyak, vagy olyasmi miatt sírjak, ami nem éri meg. Nem is vettem észre, milyen sokat tanultam tőle, pedig minden nap megköszönhetném neki. Isten éltesse az embert, aki világéletében azon munkálkodott szívvel-lélekkel, hogy mi láthatóvá válhassunk - úgy, hogy ő mindig láthatatlan. Boldog születésnapot a fickónak, aki úgy tudott engem látni, mint soha senki. Ez a kép 10 éves már, de még mindig a kedvencem. Ő csinálta. (Muszáj ezt kitennem, közös képünk nincs is, mindig nála van a kamera...) 

Imre Memlaur,  legyél mindig boldog! 

Azt kérem a kerek születésnapodra, hogy még egyszer az életben hadd álljak a fényedben. 

Jó? Millió csók!