Kalózok és rabnők szerelmi drámája elevenedik meg Verdi alig ismert operájában
Egyedülálló produkcióra készül a Szegedi Nemzeti Színház. Giuseppe Verdi hazánkban eddig ismeretlen, de szívbe markoló operáját, A kalózt pénteken este mutatják be a nagyszínházban. Az évad utolsó operapremierje Verdi egy olyan műve, amelyet Magyarországon eddig még sosem állítottak színpadra. A nyolc szereplős operát most Göttinger Pál vitte színre a színház saját operatagozatának énekeseivel.
A darabválasztást Dinyés Dániel zenei vezető azzal indokolta, hogy Verdinek ezt a művét a szegedi operatagozat minden külső segítség nélkül, önállóan is képes színpadra állítani.
– Ezzel a művel megmutathatja a társulat, hol tart most az operajátszás Szegeden. A mű zenéje, amely sokak számára még ismeretlen, egyszerre vérbő és férfias. Igazi lendületes operát sikerült színpadra állítani.
A kalóz Verdinek abban az alkotói korszakában született, amikor megbízásoknak, szerződéseknek eleget téve nyolc év alatt tizenhárom operát kellett írnia. Az úgynevezett gályarabság évei alatt több művön dolgozott egyszerre, mindig éppen azt vette elő, amelyikkel el kellett készülnie.
A péntek esti bemutató különlegessége, hogy ezt az operát színpadi változatban még soha nem mutatták be eddig hazánkban. Magyarországon korábban csak koncertírozott változatban hangzott el 2013. április 25-én a Müpában. A Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciója után a szegedi tekinthető a hazai színpadi ősbemutatónak.
A cselekmény Byron The corsair című epikus költeménye alapján az a Francesco Maria Piave írta, akinek a zeneszerző többek között az Ernani, az Attila és a Macbeth librettóját is köszönhette.
Az ősbemutatót 1848. február 25-én Triesztben tartották, de az opera akkor hatalmasat bukott. Most, százhetvenöt év után Szegeden invitálja mesés keleti kalandra a közönséget Verdi egy sodró lendületű, szenvedéllyel és feszültséggel telített operában.
A darab története szerint a kalózvezért alakító Tötös Roland új megbízatást kap: meg kell támadnia Seid pasát, akit Szélpál Szilveszter személyesít meg. A harc során Corrado kimenti a pasa rabszolganőit az égő háremből. Elfogják, de Seid kedvenc háremhölgye, a Gulnarát alakító Ferenczy Orsolya beleszeret, kiszabadítja és megöli a pasát. Corrado azonban nem viszonozza a hirtelen jött szerelmet, menyasszonya, Medora várja otthon, akit a kettős szereposztásban Máthé Beáta és Kónya Krisztina alakít, aki – miután a kalózok vezérük nélkül tértek haza – megmérgezi magát. Mikor Corrado értesül menyasszonya haláláról, a tengerbe veti magát.
Az opera további szerepeiben Taletovics Milánt, Réti Attilát, Görbe Norbertet, Bónus Gábort és Mozetic Adriánt láthatja a szegedi közönség.
– Verdi ebben az operájában is gondoskodott arról, hogy széttépje a szívünket. A kalóz olyan szereplőkről szól, akik egytől egyig rossz helyen vannak az életben. Azért is izgalmas, mert ma is olyan korban élünk, amikor szinte senki sincs a helyén – mondta a darabról rendező, Göttinger Pál, aki a Bohémélet, a Négyhangú opera, a Dido és Aeneas, Gianni Schicchi és A köpeny után néhány éven belül már a hatodik operát állította színpadra Szegeden.
Most a tengeri csatajelenetek és viharok mellett mesés keleti látványvilág és elementárisan erőteljes zene vár a nézőkre.
Az előadás minimalista díszleteit Tóth Kázmér, olykor látványosan színes jelmezeit pedig Cselényi Nóra tervezte. A darab koreográfusa Hajdu Anita. Az előadásban közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint a Szegedi Nemzeti Színház ének- és tánckara.
Verdi három felvonásos operáját április 14-én, pénteken este 7 órakor két részben, olasz nyelven mutatják be a nagyszínházban, ezt követően pedig június elejéig még öt alkalommal lesz látható.
forrás: https://szeged.hu