Jaskó Bálint, a Thália Színház társulatának legújabb állandó tagja számos darabban lesz látható a 2023/24-es évad folyamán. Az ezzel kapcsolatos munkájáról, a szerepátvételekre való felkészüléséről, és a Tháliához szerződéséről osztotta meg velünk a gondolatait.
Mit csináltál a nyáron?
Hál’ Istennek sikerült az évad legvégén elmennem a feleségemmel vitorlázni, úgyhogy ezzel megvolt a nyaralás rögtön a nyár elején, amikor ki tudtam kicsit szakadni. Bő tíz napot voltunk kint a tengeren, és ez mindig rettentően feltölt, kitisztítja az ember agyát és szívét a sós levegő. Ezután kezdődött is a forgatás, ami egészen szeptember elejéig tart, úgyhogy nagy pihenések nem voltak ezen kívül. Igyekszem majd újra feltöltekezni, ha lesz egy-egy szabadnapom az évad közben.
Hogyan történt pontosan, hogy a Thália Színházhoz szerződtél?
Bevallom, a meglepetés erejével ért engem is. Egyszer csak felhívott Nagy Viktor (a Thália Színház művészeti vezetője; színész), és megkérdezte, hogy vagyok, miket csinálok mostanában, illetve, hogy beszélhetünk-e arról, volna-e kedvem a Tháliához jönni. A beszélgetés vége az lett, hogy nagyon nagy örömmel mondtam igent. Ők kerestek meg engem, ami nagyon jól esett, úgyhogy mindenképp azon leszek, hogy megfeleljek az elvárásoknak, és rászolgáljak a bizalmukra.
Több szerepben is látható leszel a következő évadtól, és rögtön nagyszabású, összetett, pontos koreográfiára épülő előadásokba is becsatlakozol. Hogyan készülsz erre?
Most, az interjú előtt is éppen a Komédia egy bankrablásrólt néztem. Kaptam felvételeket az előadásról, így be tudtam írogatni a szövegkönyvbe, mikor mi történik pontosan. Az egy dolog, ha az ember tudja a szöveget, de olyan mennyiségű akció van a Komédiában, vagy akár az Alul semmiben, hogy kifejezetten hasznosak a felvételek. Illetve nagy segítség volt a felkészülésben az is, hogy az évad végén meg tudtam nézni személyesen is az előadásokat. Egészen más élmény élőben látni egy színdarab egészét, jobban érződik a ritmusa, vagy az, mire hogyan reagál a közönség. Most pedig a forgatások mellett ezerrel próbálok szöveget tanulni, hogy jövő héten, amikor elindulnak a szerepátvevő próbák, minél jobban ismerjem az egésznek a szerkezetét, és jól tudjunk haladni, hiszen a társulat és a helyzet is új lesz számomra.
A számos darab közül, amiben láthatunk majd az évad folyamán, van olyan, ami a leginkább a szívedhez nőtt?
Lehet, hogy egy év múlva ilyenkor már fogok tudni pontos választ adni, de egyelőre nem tudok egyet kiemelni. A két előadást, amit átveszek, azért várom, mert nagy dolog becsatlakozni egy darabba, és megugrani a szintet. Az Alul semmi például egy régóta menő slágerelőadás, korábban Ember Márk vitte azt a szerepet, amit idéntől én fogok, előtte pedig Pindroch Csabi. Vele többször forgattam együtt a nyáron, így meg tudtuk beszélni, neki milyen volt, hogyan készült az előadásokra. Aztán ott van a Szajré, ami kevésszereplős, Télikertes előadás, a Mesterkurzus esetében pedig Molnár Piroska mellett lenni, és közelről látni, ahogy dolgozik, mindig egy nagy várakozással teli pillanat. Az évad vége felé indul a Nyakamon a nászmenet is, és az ilyen volumenű nagyelőadásokban részt venni mindig izgalmas. Úgyhogy bevallom, nem tudok választani egyet, amit viszont biztosan tudok, hogy jó előadásokat szeretnék csinálni.
Mit gondolsz, milyen feladatok, kihívások várnak rád a Thália Színháznál?
Most kapásból nem tudom, milyen kihívásokat állítok majd magam elé, ami viszont biztos, hogy ez a szeptember nagyon erős lesz, ezt a feladatot pedig szeretném jól megugrani. A darabok, amiket átveszek, a Komédia, illetve az Alul semmi nem egyszerű előadások, így először csak ide fókuszálok, hogy ezeket a szerepeket jól felöltsem, és az előadásokon helytálljak. Egyelőre csak eddig látok, ezt szeretném jól megcsinálni, aztán majd meglátjuk, utána októbertől kicsit fel tudok-e lélegezni, bár akkor rögtön kezdődik majd a próbaidőszak. Bízom benne, hogy egy komoly, nagyon dolgos és munkás, de jó évadnak nézek elébe.
Ha akármilyen darabot választhatnál, lenne olyan szerep, amit a legszívesebben eljátszanál?
Mindig bajban vagyok az ilyen kérdésekkel, amikor kedvencet kell választani. Bevallom őszintén, nem szeretek megnevezni és kiválasztani egy-egy dolgot, ezért nem is tudok igazán választ adni erre a kérdésre. Számomra nem feltétlen a szerep a lényeg, inkább az mozgat, hogy a színház egy közös csapatjáték, amit együtt hozunk létre. Legyen a darab egy monodráma, vagy egy sokszereplős tánckarral és énekkarral dolgozó produkció, mindig többen hozzuk létre, és nekem az fontos, hogy a munka maga, illetve az előadások jó hangulatúak legyenek. Álomszerep helyett inkább annak örülök, ha olyan előadásoknak lehetek a részese, ahol mind a résztvevők, mind az alkotók úgy érzik, szeretnek és akarnak az adott darabon dolgozni, mert kivételes helyzet, ha az ember a színházban dolgozhat.
forrás: https://thalia.hu
