A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havi nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha közülük valaki meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt.
A Nemzet Színésze cím annak adható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
A címet először 2000. augusztus 22-én adták át.
A Nemzet Színészei a frissen megválasztott művész mellett: Bodrogi Gyula (2007-től), Király Levente (2006-tól), Tordy Géza (2008-tól), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Szacsvay László (2015-től), Csomós Mari (2017-től), Almási Éva (2016-tól), Jordán Tamás (2020-tól), Lehoczky Zsuzsa (2021-től) és Udvaros Dorottya (2023-tól).
A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000–2006), Balázsovits Lajos (2022-2023), Berek Kati (2000-2017), Bessenyei Ferenc (2000–2004), Darvas Iván (2000–2007), Garas Dezső (2000–2011), Kállai Ferenc (2000–2010), Komlós Juci (2002–2011), Lukács Margit (2000–2002), Raksányi Gellért (2000– 2008), Sinkovits Imre (2000–2001), Zenthe Ferenc (2005–2006), Szabó Gyula (2006–2014), Avar István (2001–2014), Sztankay István (2012–2014), Gera Zoltán (2014–2014), Bitskey Tibor (2014–2015), Kóti Árpád (2014–2015), Psota Irén (2000–2016), Andorai Péter (2015–2020), Törőcsik Mari (2000–2021), Máthé Erzsi (2000-2023).
Benedek Miklós pályájáról:
Benedek Miklós Budapesten született, apja Benedek Tibor, a pesti kabarék elmaradhatatlan figurája volt. Emlékei szerint ötéves kora óta színész akart lenni, hetente többször is nézte az előadásokat a kulisszák mögül. A színművészeti főiskolára tulajdonképpen már az érettségi előtt felvették, de matematika tanárának egy buktatással sikerült elérnie, hogy a dolog ne menjen simán. A főiskolán Szinetár Miklós osztályába került, 1965-ben egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud paródiakategóriáját. Diplomáját 1969-ben szerezte meg, s rögtön szerződtette Both Béla, a Nemzeti Színház akkori igazgatója, aki még főiskolásként látta egy Ady-esten. A Nemzetinél több mint egy évtizedet töltött, majd a Katona József Színház következett, a társulatnak a kezdetektől, 1983-tól volt tagja. Pályájának ezt a szakaszát kimagaslónak tartja, mert olyan mesterei lehettek, mint Zsámbéki Gábor és Székely Gábor. Itt kezdett el rendezni is, e minőségében a Galócza hozta meg számára az első nagy sikert.
Ő volt a szellemi atyja a Budapest Orfeum című produkciónak, amit Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen hoztak létre. Az 1907-1945 – egy korszak dalok, versek, jelenetek tükrében alcímű legendás előadást különböző színpadokon csaknem négyszázszor játszották el, 1979-től egy évtizeden át, s bejárták vele a világot is.
A 2002-ben megnyílt új Nemzeti Színházba Schwajda György hívására ment Shakespeare A viharjában Prosperót játszani. 2003-ban, már Jordán Tamás igazgatása alatt lett a társulat tagja, 2009-től ismét szabadúszó lett. Vendégként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett, 1992 és 2007 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója volt.
Benedek Miklós stílusa ironikus és szellemes, s mindig hordoz valami különös eleganciát. A két háború közötti pesti polgár figuráját, stílusát, modorát kelti életre, de alakításában mindig van egy kis fintor, egy kis tragikomédia. Klasszikus szerepekben és modern darabokban egyaránt emlékezetes alakítást nyújtott, így a Katona József Színházban a Mirandolinában, a Tarelkin halálában és a pályája fordulópontjának, talán csúcsának tartott Füst Milán-drámában, a Catullusban, Bulgakov Menekülésében.
A Játékszínben eljátszotta a Hyppolit, a lakájt, a Nemzetiben Pilátust a Mester és Margaritában. A Vígszínházban szerepelt a Csókos asszony, a Nóra és a Játék a kastélyban című darabokban, az elmúlt szezonban a Vígszínház mellett a Játékszínben és az Orlai produkció több darabjában (Aranytó, A nagy négyes) játszott. Rendezőként több Heltai- és Molnár-darabot, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, s ő jegyzi Szacsvay László Szép Ernő-estjének színpadra állítását.
Számtalan tévéjátékban szerepelt. Filmjei közül a Turnét, A szeleburdi családot és a Macskafogó című rajzfilmet tartja emlékezetesnek, utóbbiban Mr. Teufelnek kölcsönözte hangját. Legutóbb Pálfi GyörgySzabadesés című alkotásában játszott Molnár Piroskával.
Egyik fia, Albert a családi hagyományt folytatva rendezőasszisztens lett, darabot is ír és fordít, Tibor pedig háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfiválogatott szövetségi kapitánya volt.
Művészi teljesítményét 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben érdemes művész, 2012-ben kiváló művész címmel jutalmazták.
A Kossuth-díjat 2016-ban vehette át utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként. Ars poeticája egy nagy mesterétől származik: “Most kell jól játszani!”
forrás: https://szinhaz.online/
