Gyógyír a sebekre - Benedek Miklós sikerekről és bánatokról, a tanítás öröméről, az őszinteség következményeiről és hamis kritikákról

A Kossuth-díjas színész, rendező, egyetemi docens már több mint ötven évet töltött el a pályán. Évtizedekig játszott a Nemzetiben és a Katona József Színházban. A közönség rajong és aggódik érte. Az újonnan megválasztott Nemzet Színészével, Benedek Miklóssal beszélgettünk.

Szívből gratulálunk az elismeréshez, amelyről Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója értesítette. De ha nincs Benedek Miklós, talán nincs Nemzeti Színház se. Ezt jól mondom?

– Ez azért túlzás, de valóban van egy ezzel összefüggő történetem… 1983-ban Gobbi Hilda 70. születésnapja alkalmából kitaláltam, hogy készítsünk egy összeállítást számára. Zsámbéki Gábor azt mondta, hogy jó ötlet, és rám bízott mindent. Sokan vállalták a fellépést, néhányan nem. Akkor zajlott a vita a Katona József Színház különválásáról, és többen haragudtak, hogy el akarják venni a Katonát, a Nemzeti akkori kamaraszínházát. Legalább negyven fellépő volt, az előadás este hatkor kezdődött, és éjjel egyig tartott. Gobbi ült a nézőtéren egy üveg konyakkal, a tűzoltó még azt is megengedte neki, hogy dohányozzon. Az előadás végén felhívtam Hildát a színpadra, elmondtam, hogy ez jutalomjáték volt, és a bevétel az övé. Miután megkérdeztem, hogy mit kezd a pénzzel, gondolkodás nélkül azt válaszolta, hogy a Nemzeti Színház alapkőletételére szeretné felajánlani. Akkor tudatosult bennem, hogy az egyik téglában én is benne vagyok. Részese lehetek annak, hogy felépül az új Nemzeti Színház – bár erre még várnunk kellett két évtizedet, hiszen Gobbi Hilda téglajegyakciója nem hozott sikert.

Benedek Miklós
Budapest, 1946. szeptember 28.

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze. 1969-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályában, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. Onnan 1983-ban a frissen alakuló Katona József Színházba ment, ahol húsz évig volt tag. 2002-től hat évig újra a Nemzeti Színházban játszott, azóta szabadúszó.
1992-től tizenöt évig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A kilencvenes években a Magyar Színészkamara ügyvivője volt.

A főiskola után, 1969-től 14 évet töltött a Nemzetiben, 2003-tól még hatot, tehát összesen húszat. Milyen emlékeket őriz ezekről az időkről?

– Jókat és szomorúakat is. Nagyon sokat tanultam a Nemzetiben. Akkor még éltek olyan nagyágyúk, mint Major Tamás, Kállai Ferenc, Őze Lajos, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor, Makláry Zoltán. Harmadéves koromban kerültem a Nemzetibe, ahol több darabban statisztáltam. Egy évvel később Both Béla leszerződtetett. Kezdetben remek szerepeket kaptam, aztán volt egy nagy űr. Írtunk egy könyvet Vajda Katival, jövő tavasszal jelenik meg, abban minden benne van. Részletesen mesélek a két Nemzeti Színházról – a Hevesi tériről és a mairól –, a Katona József Színházról, filmekről, tévéjátékokról. Azt is elmondom a könyvben, hogy többször eljöhettem volna a Nemzetiből, Zsámbéki vidékre hívott, Várkonyi Zoltán pedig a Vígszínházba, ahova nekem mennem kellett volna. Az volt az én igazi terepem, de azt szépen kihagytam. Nagy sikereim voltak ott vendégként, a Nórát százszor adtuk elő Eszenyi Enikővel és Hegedűs D. Gézával. Én voltam Rank doktor. Azt borzasztóan szerettem. 1200 ember nézte esténként.

Mi tartotta a Nemzetiben?

– 1972-ben megszületett Tibor fiam. Zsámbéki Kaposvárra hívott, de valahogy a vidéki színészet nem állt közel hozzám. Később többször rendeztem vidéki színházakban, és nagyon jól éreztem magam, de akkor nem akartam menni. Amikor Schwajda György a már felépített Nemzeti Színházba hívott, épp Szolnokon Komoróczyt játszottam Barta Lajos Szerelem című darabjában. Jól éreztem magam, ott rendeztem meg Molnár Ferenc A hattyú című darabját is.

Ami nagyon nagy siker volt.

– Hú, az igen. Törőcsik Mari, Hernádi Judit, Szacsvay László, Hollósi Frigyes játszották a főbb szerepeket, én két főiskolást vittem az osztályomból, Szávai Vikit és Szirtes Balázst. Szép előadás volt. A Nemzeti első évében Schwajda A vihart rendezte és elhívott Prospero szerepére. Nagy feladat volt, nem a legszebb emlék számomra, de még így is hetvenszer játszottuk, amiben persze az is benne van, hogy a közönség jött, és nézte az új színházat. Nehéz volt a próbaidőszak, Schwajdát folyamatosan a minisztériumba hívták, és sok probléma volt az új színpadi technikával is. A bemutató után az engem addig nagyon szerető kritikusok megírták, hogy Prospero borzasztó, nem is értik, hogy taníthatok a főiskolán, és hogy jön ahhoz Schwajda, hogy ezt megrendezze. Évekkel később találkoztam az egyik kritikussal – akivel addig jó barátságban voltunk, de onnantól kiírtam a noteszből –, aki elmondta, hogy megírta a kritikát, majd a főkritikus átíratta, mondván ezt a darabot nem lehet dicsérni. Ez így történt. Az igazat mondom, én nem hazudtam soha. Ha megkérdezik a véleményemet, akkor megmondom, hogy ne haragudj, ez nekem nem tetszik.

Az őszinteség sok problémát okozott a pályáján?

– Hát… nem mindenkinek tetszett. A „nem” sérti az emberek hiúságát. Az „igent” azt nagyon szeretik! A Katonában és a Nemzetiben is volt egy asztaltársaságunk, akikkel megbeszéltük a világ dolgait, elmondtuk a véleményünket az előadásokról. Aztán az valahogy „felszállt” az igazgatói irodáig. Alföldi Róbert, az akkori igazgató el is küldött a Nemzetiből.

Számított rá, hogy nem hosszabbítja meg a szerződését?

– Hogyne, igen. Erről mindig diplomatikusan beszéltem. Ha valakit megsértek, nem tudok aludni, és még akkor is, ha igazam van, felhívom, hogy beszéljük meg. Ő ezt soha nem tette meg. Megéltem ötven évet a szakmában, és mindenre emlékszem. Azt se szeretem, ha olyasmi jelenik meg, ami nem igaz. Most is azt írták, hogy amikor a Nemzet Színésze elismerést kaptam, elsírtam magam. Elment a hangom az örömtől, de az jobban tetszett nekik, hogy elsírtam magam.

Balázsovits Lajos helyére lépett, aki az osztálytársa volt. Milyen volt a kapcsolatuk?

– A főiskolán nagyon jó barátok voltunk, később eltávolodtunk egymástól, mert szétvitt minket a pálya. Sokáig nem is találkoztunk. Miután a Játékszín igazgatója lett, egyszer sem hívott fel. Furcsállottam, de én sem kerestem. Aztán leváltották, és Németh Kristóf lett az igazgató. Egyszer csak csöng a telefon. Mondom: „Szervusz Lajoskám, mi újság?” Elmesélte, hogy milyen beteg, kiderült, hogy ugyanaz a bajunk. Akkor nekem még nem volt ilyen erős a COPD-m. Onnantól kezdve csak gyógyszerekről, lélegeztető-gépekről, doktorokról beszélgettünk. Hullámzó kapcsolatunk volt. Ő a negyedik az osztályunkból, aki meghalt. Nem mondom, hogy nem félek.

Hogyan született a könyv ötlete?

– Egyik karácsonyra Albert fiamtól kaptam egy füzetet, hogy írjam le a gondolataimat. Mondom, én azt nem tudom. Aztán eltelt egy kis idő, és felajánlotta, hogy na, majd ő. De rájött, hogy annyira közel állunk egymáshoz, hogy ő sem tudja megírni.

Pedig ő író ember, több darabban dramaturgként dolgozott.

– Hogyne. Végül Vajda Kati elvállalta. Egy éven keresztül itt ült ennél az asztalnál a kütyüivel. Tüneményes volt. Vitatkoztunk, mondtam, hogy az ne legyen benne, mondta, de igen, mert az fontos, kihúztuk, visszatettük. Végül maradt 320 oldal képek nélkül. Most a fotókat válogatják hozzá. Rosszul írják az újságokban, hogy családregény, mert nem az. Az életemről, a pályafutásomról szól, és persze beszélek a családomról is. Mesélek a szüleim válásáról, hogy én anyámnál maradtam, pedig apámnál szerettem volna, a kisöcsémről, az amatőr korszakomról, a Ki mit tud?-ról, a főiskolai évekről, a Nemzeti Színházról, a Katonáról, közte a tévéjátékokról, más színházban történt szereplésekről, a visszatérésről a Nemzetibe, Prospero szerepéről. Mindent fotókkal, újságcikkekkel támasztunk alá. Beszélek apámról – akit a rádiókabaré révén az egész ország ismert, de számos színdarabban és filmben is alakított jelentős szerepeket –, az ő öngyilkosságáról, annak hatásáról rám, és az olimpiai bajnok vízilabdázó Tibor fiam haláláról. A betegségem is benne van.

Hogyan emlékezett az összes darabra, filmre, tévéjátékra?

– Minden megvan nekem itt a fiókomban. Anyám gyűjtötte a képeket, a kritikákat. Miután meghalt szegény, akkor ez abbamaradt. Egy ideig a feleségem gyűjtött össze mindent. Szép lassan jöttek vissza az emlékek egy-egy fotóról, újságcikkről.

Húsz év után azért ment el a Katonából, mert egyre kisebb szerepeket kapott?

– Nem. Azért, mert mint egy szerelem, elmúlt. Az első hét év eufórikus hangulatban telt el. Miután Székely Gábor távozott, még egy darabig jó volt, aztán egyre csökkent a lelkesedésem. Évekig gondolkoztam rajta, mindig húztam, halasztottam. Mégis csak egy jó színház, hová menjek innen? Aztán eldöntöttem, hogy szabadúszó leszek. Szakmai nyugdíjba mentem. Most játszom a Vígszínházban, az Orlaynál, a Hatszínben. Rendeztem és játszottam a József Attila Színházban, tavaly tavasszal volt Az imposztor bemutatója. Tíz előadás után levettük a darabot, mert beteg voltam, már nem bírtam. Novembertől a Vígszínházban újra műsoron a Játék a kastélyban, amiben már lassan százhetvenedszer alakítom Turait, az írót. Az kemény dió lesz. Ott van az asztalomon a példány. Minden nap simogatom, tanulom.

Sokan drukkolnak Önnek.

– Én is meglepődtem! Pesszimista ember vagyok, mindig tartom a három lépés távolságot az emberektől, de most őszintén meghat az a töméntelen szeretet, amivel körül vesznek. Nézze, ezt a levelet ma kaptam. Nyugodtan olvassa el.

„Tisztelt Művész Úr! Engedje meg…” Ez egy kézzel írt levél vidékről, gratuláció egy rajongójától. A betegsége hallatán is rengetegen aggódnak Önért, a mostani elismerés után alig győzi fogadni a jókívánságokat. A Nemzet Színésze cím gyógyír a sebeire, a pályán elszenvedett sérelmekért?

– Nagyon nagy megtiszteltetés. Hálás vagyok az elismerésért. Sok mindent semlegesít, alátámasztja, hogy jó döntéseket hoztam a pályám során.

Közel 150 szerepet játszott el, emellett majdnem 40 darabot rendezett. Hogy dőlt el, mitől függött, hogy mit állított színpadra?

– Főleg tőlem. Választhattam, ami nagyon helyes dolog volt. Szeretem a két világháború közötti irodalmat, Szép Ernő, Szomory Dezső, Gábor Andor, Molnár Ferenc, Hunyady Sándor írásait. Az ő világukat nagyon kedvelem, de rendeztem Shakespeare-t Miskolcon, Warrenné mesterségét Veszprémben. A József Attila Színházban mutattuk be az Illatszertár című darabot, amelyért Az év legjobb rendezése díjat kaptam meg.

Mióta dolgozik együtt Albert fiával?

– A Bombaüzlet?! – Jelenetek a kabaré fénykorából című zenés darabot a Thália Színház első évében mutattuk be, abba ő is írt szövegeket. De már előtte is dolgoztunk együtt. Egyszer a konyhában beszélgettünk, és mondtam neki, „hogy idefigyelj Albert, Szentendrén A helység kalapácsát rendezem, és kellene nekem egy súgó”. Mondta, jó. A kollégák nagyon megszerették, mert pontos, megbízható, munkamániás ő is. Gondoltam, ha így szeretik, akkor ő lesz a Petőfi-szobor, aki alá mennek hódolni a társulat tagjai. Ez volt az első felkérésem Albert felé, aki egyébként filmes akart lenni, de nem vették fel a főiskolára. A Katonában lesz egy darabja, amelyet Dömötör Andrással együtt írtak, és a Vígszínházban mutatják be a Pinokkiót, ahol szintén társszerző. Ő fordította angolból az Elvis, oltár, Miami című könyvet. Nagyon kreatív.

Nemcsak játszott, rendezett, több mint 15 évig tanított a főiskolán. Kik voltak a tanítványai?

– Vajdai Viliékkel kezdtem, majd az első Kerényi-osztállyal – Kelemen Pista, Kerekes Viki, Szűcs Gábor, Vasvári Csaba, Rudolf Teréz, Illyés Barna – folytattam. Aztán lettem osztályvezető. A két osztályomban többek között Botos Éva, Németh Kristóf, Gryllus Dorka, Vass Gyuri, Jánosi Dávid, Haumann Petra, Wéber Kata, Stefanovics Angéla végzett. Fellépéseket, televízió- és rádiójátékokat, mindent lemondtam, hogy ott legyek az órákon. Nagyon jó előadásokat csináltunk, ami baj.

Baj!?

– Igen, mert a rossz előadásokat nem engedtem színpadra. A főiskola után rájöttem, hogy hagyni kellett volna, hogy tudják meg, mi a bukás. Hibáztam. Évekkel később beláttam, hogy engednem kellett volna.

De hát annyi sikeres vizsgaelőadást rendezett nekik, amelyeket aztán profi színházakban is játszhattak.

– Hát, ez az! És nem csak nekik, a többi osztálynak is. A főiskolán többször adták elő azt a Molnár-vizsgát, amelyet a Horvai-osztálynak rendeztem Paprikánia címmel. Fekete Tibi, Gregor Bernadett, Kamarás Iván, Schell Juci játszották. Vasvári Csabáék vizsgadarabja, az Ugye, Öregem leszel oly szíves és hozol egy hatosért túrót? sokszor ment a Kamrában. Kelemen Istvánnal az Utazás a koponyám körül című darabot Balázsovits befogadta a Játékszínbe!

Régebben rengeteget járt színházba, évi 70-80 előadást nézett meg, ma…

– …már nem járok. Abbahagytam, mert olyan sok rosszat láttam. Fölösleges meztelenséget, trágárságot. Már nem akarok dühöngeni. És amikor átírták Molnár Ferenc és Szép Ernő darabjait! Inkább itthon, ebben az elefántcsonttoronyban élek, gondolkodom, olvasok. A felső szinten lakik a menyem és a két unokám. Albert fiamék is gyakran meglátogatnak. Na jó, nem egészen elefántcsonttorony.

Az unokáit érdekli a színészet?

– Egyiket sem. Az apjuk, Tibor is elmenekült előle. Barka tizennégy éves, balettozik, Mór másodéves gimnazista, vízilabdázik, mint az apja. Ugyanaz a mosolya is, mint Tiboré…

Ön sportolt valaha?

– Soha életemben. Hosszú ideig zsugáztam, römiztem. A Fészekben sokszor ott maradt a fizetésem, de másnap visszanyertem. Ezt a sportot űztem. A remek humorú színésznő, Gombaszögi Ella egyszer azt mondta, hogy azért örül a tavasznak, mert nyitott ablaknál lehet kártyázni! Milyen igaza volt...

Ozsda Erika




A Nemzet Színésze címet 2000-ben alapították Schwajda György, a Nemzeti akkori igazgatójának a kezdeményezésére. A címet mindig tizenketten viselhetik. Jelenleg Almási Éva, Benedek Miklós, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Csomós Mari, Jordán Tamás, Király Levente, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Szacsvay László, Tordy Géza és Udvaros Dorottya a cím birtokosa.

Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett hely betöltéséről a cím többi birtokosa egyhangú szavazással dönt. Így választották a júliusban eltávozott Balázsovits Lajos helyére pedig szeptemberben Benedek Miklóst.

A Nemzet Színésze volt korábban: Agárdy Gábor, Andorai Péter, Avar István, Balázsovits Lajos, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Darvas Iván, Garas Dezső, Gera Zoltán, Haumann Péter, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Kóti Árpád, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Szabó Gyula, Sztankay István, Törőcsik Mari és Zenthe Ferenc.

(2023. november 7.)



TÁRGYMUTATÓ.

13-as stúdió2 3k színházi fesztivál1 40 év1 42 év2 600 kilométer 100 guinness4 6szín1 7 és fél halál3 a csemegepultos naplója292 a gyáva1 a gyermek és a varázslat3 a haramiák34 a hülyéje21 a kalóz63 a kávé nekem is jár32 a kék hajú lány2 a kéz48 a kis kéményseprő2 a köpeny36 a közös többszörös40 a ló aki elvesztette a szemüvegét1 a ludovika ablakai7 a mester1 a mi osztályunk13 a néző közbeszól43 a nulladik perc135 a rádió ablakai5 a rendező közbeszól38 a színészet képes nagykönyve1 alapítvány a magyar színházakért4 alba regia szimfonikus zenekar7 aldi női futógála1 alkalomadtán1 állj bele1 aNNa29 anyám éhesnek tűnik3 anyóka emlékiratai1 apertúra38 aradi kamaraszínház3 aranytíz4 archívum4 arden1 art-színtér22 átrium24 az elvarázsolt disznó13 az ember tragédiája2 az öreghíd alatt103 az úrhatnám szolgáló11 b3224 baal2 babel sound1 bácskai juli pszichoszínháza4 baja3 balatonboglár3 balatonfüred2 balfácánt vacsorára28 bálna2 bánk bán78 bárka288 bátorságpróba6 bencs villa1 beszélő levelek7 bisb1 bivaly-szuflé54 bob herceg38 bogáncsvirág51 bohémélet108 borral oltó fesztivál1 börtönrádió3 bsi1 budaörs5 budapasta2 budapest improv show12 budapest music center1 budapesti kamaraszínház1 budapesti tavaszi fesztivál1 budapesti vonósok21 budoár kiállítás1 busz-színház12 CAFe Budapest8 caminus72 castel felice46 castel felice vizsga5 centrál3 club701 coming soon2 cosí fan tutte47 cupido és a halál30 cv1 családi játszmák59 családi játszmák 20237 családi ünnep3 cseh tamás4 cselényi nóra1 csíkszerda77 csoportterápia18 csukás-díj10 dankó rádió1 dante51 dante-jam2 danubia zenekar6 deák171 debrecen21 debreceni tavaszi fesztivál1 delila2 delta produkció9 deszka fesztivál19 dido és aeneas55 díjak elismerések1 don juan3 dráma kortárs színházi találkozó6 drámaíró verseny1 due1 duett2 dunapart6 dunaújváros156 eger2 egri tavaszi fesztivál2 egy csók és más semmi31 egy kiállítás rémei2 éhség8 éjjel-nappal momentán4 élnek mint a disznók13 előadásszámok1 elte tók vizuális nevelési tanszék2 elveszett idők3 email1 ének a három hollóhoz2 english25 énis teis44 erkel színház67 ernani4 érzékenyítő fesztivál1 és ezt így hogy1 eszínház108 eszínház fesztivál46 esztergom3 eucharisztikus kongresszus7 europa cantat7 ezek mennek16 falaink3 falstaff9 fekete-fehér150 fellegek14 fém színház31 fesz segélyalap9 fiatal írók1 fidelio színházi est3 finito16 firkin309 fischer iván lakásszínháza2 fishing on orfű1 fogság1 főfőnök1 francia sanzonest2 friss hús2 furnitur50 füge145 független előadóművészeti szövetség10 gianni schicchi30 gólem12 gödöllő5 göncz árpád alapítvány1 grecsó3 grisnik petra32 gusztinak megjött az esze1 gyerekstúdió4 gyilkosok1 gyógyír északi szélre86 győr5 győri tavaszi fesztivál3 gyulai várszínház13 ha lenne valakim46 hajmeresztő34 halál hotel24 halastó118 hangoló1 hárman a padon164 harminchárom változat haydn-koponyára103 háromszögek25 határvonalak színházi fesztivál11 hatok csoport1 hatszín teátrum203 haydn fesztivál10 hazug1 hét domb fesztivál2 hét és fél halál2 hetedik alabárdos1 hetedik mennyország15 hírek3 hírszerzők1 hogy szeret a másik105 hol4 hoppart1 hrabal-vurstli14 humorfesztivál6 hyppolit91 így tanultam meg vezetni1 imprójam6 imprómaraton3 in medias brass1 in memoriam cseh tamás4 interjú129 irodalom éjszakája7 jak2 jászberény6 jegyek1 jó kérdés13 junior príma4 jurányi98 k11 művészeti és kulturális központ4 k2 színház6 kalandra fül fesztivál2 kálid artúr1 kalucsni54 kaposvár152 katona90 keltská noc1 képek496 keszthely3 kibelátó14 kicsi szívem kávéba pottyant1 kis suttogás5 kisfaludy színházi fesztivál2 kisvárda12 kmtg1 kolibri1 kolozsvár35 koma38 komárom5 komédium2 koronavírus136 kortárs drámafesztivál15 kórusok éjszakája77 kovátsműhely1 kőfeszt1 kőszeg463 köszönet estéje-estélye1 kritika514 kritikusdíj-átadó19 kuk3 kultkikötő26 kultúrfürdő26 kurátorok9 lakott sziget19 láthatatlan állomás4 latinovits diákszínpad1 leenane szépe 201731 leenane szépe 20261 leonardo1 lev&te3 limerick-bajnokság7 líra és epika38 lírástudók2 london1 love and money73 love and money vizsga9 macskadémon35 madách színház4 madam rekamié1 madame bizsu93 madame poe7 magdafeszt6 mágnás miska13 magvető4 magyar rádió28 magyar színház149 magyar színházi társaság10 magyar zene háza156 manhattan short5 manna110 manőver43 maradunk3 margó irodalmi fesztivál7 más olvasnivaló3 másik produkció24 mellékhatás3 menház színpad27 merlin6 mesterjátszma24 mesterkurzus11 mézesvölgyi nyár4 mikor2 mikro fesztivál19 milestone1 mindenütt jó34 mindenütt nő1 mintaapák1 miskolc2 miszépmiszépmiszép54 mojo51 momentán293 momkult2 monodráma fesztivál9 monodrámák6 móra kiadó1 most fesztivál28 motto3 mozaik országos színházi találkozó3 mozart-kommandó2 mozgófénykép45 mozsár műhely6 mu6 múzeumok éjszakája1 művészetek palotája17 művészetek völgye63 nagykanizsa1 naptár1 nefelé2 négyhangú opera53 nekem a zene3 nemzeti filharmonikusok7 nemzeti színház14 nézőművészeti kft46 nézőpont színház9 nofilter4 nyílt nap4 nyinyernya30 nyíregyháza407 nyolc nő26 óbudai társaskör29 ómama2 online fordítónapok1 operabeavató540 operaház84 operajátszóház21 operamacera7 operavita13 operettszínház41 orlai921 othello gyulaházán42 ők2 ördögkatlan389 örkény1 örkény vurstli5 örömimpró4 pájinkás jános1 pannonhalma2 papp jános1 párkák45 patália2 páternoszter1 pécs50 pécsi egyetem2 pesthidegkúti művészeti fesztivál1 pesti barokk88 pesti magyar színiakadémia19 petőfi irodalmi múzeum4 petri versmaraton6 pim dia hangoskönyvek3 pinceszínház43 placcc30 pokol10 portré1 postart1 poszt64 poznan1 pozsonyi piknik6 pure voice akadémia7 ráday utcai színházi találkozó5 rádió1 rádiójátékosok3 radnóti46 ram colosseum2 régebbi havi műsorok1 regnum filmszemle5 remény10 rendezők viadala57 rév fülöp34 rögvest81 rs91 rumini8 russian indie film fesztival1 sakknovella3 semmi baj gyerekek1 sherlock holmes és a moriarty-rejtély1 shots festival1 sinaia1 skvot3 sly59 snowman6 soharóza84 sok-szín-feszt4 sokszemközt1 somló cirqsz7 song-óra1 sopron1 sorozat a vidéki operajátszásról4 spaletta1 stockholm7 stúdió k11 summa summárum1 susotázs132 szabadesés39 szabadka2 szabadtéri színházak találkozója32 szeged339 székely-könyv4 székesfehérvár2 szemes fesztivál2 szénakutyák121 szent imre1 szentendrei teátrum17 szép heléna21 szerzői munkák10 szfe21 szigetszentmiklós1 színház a város16 színház tv73 színházak éjszakája35 színházi törvény1 színházrendezői testület1 színlapok102 szívem szeret4 szkéné30 szóbanforgó4 szombathely82 szöveg4 szputnyik hajózási társaság25 talált posztok12 tárgymutató1 társasjáték2 tartalom2 tatabánya127 telefondoktor205 temesvár46 tengeren 2008107 tengeren 201974 térkép1 terminál workhouse4 teszt16 thália185 thália nyárikert33 the irish coffee56 the pocketstones16 thealter19 tilos rádió3 tivoli3 tóbiás és az angyal30 törőcsik-emlékest12 trapézon tüllben34 trefort színjátszó fesztivál1 újpalotai nyári játékok1 ütközet2 üvegcipő1 váci dunakanyar színház10 vágánybenéző11 valamikor3 van egy határ29 varázsfuvola16 városmajor39 vaskakas5 védőháló5 veled kerek1 vera214 vidéki színházak fesztiválja13 vidor fesztivál83 vigadó2 visszaszámláló1 vízkereszti gritti49 volt egyszer egy ndk3 vonalhúzás34 zalaegerszegi kvártélyház20 zeneakadémia1 zichy major1 zsámbék4 zsolnay negyed5