Tényleg nem mindennapi művész ő. Munkáját igen magas, művészi szinten végzi. Ha jelmezről és ruháról van szó, nem ismer megalkuvást. A szíve azonban aranyból van, és csak kevesen tudnak úgy mosolyogni, mint Cselényi Nóra. A Jászai Mari-díjas jelmeztervező idén két díjat is kapott:a Szabadtéri Színházak Szövetségétől a Gedeon József Amfiteátrum-díjat,
a Szegedi Nemzeti Színháztól a Dömötör díjat.
És ennek örül, nagyon is, mégis van a hangjában némi fátyolosság, amikor a jelmeztervezők munkájáról mesél. A beszélgetésből kiderül, hogy szavai közül/mögül kihallani a szomorúságot, és közben mégis nevet.
Nagybőgőtől a jelmezekig
Cselényi Nóra pályája rendhagyó, és éppen ezért példamutató. Mert az addig rendben is volna, hogy valaki nem szereti a neki választott hangszert, a hegedűt, ugyanakkor a nagybőgőért rajong. És hiába lesz az instrumentum játékának mestere, a szíve a színészet felé húzza, hogy aztán jelmeztervezőként találja meg mindennapjainak boldogságát.
A beszélgetésből sok mindenre választ kapunk, például arra, hogymitől jobb egy nagybőgő a hegedűnél,
mi a jó abban, ha egy szemüveg egyik fele kerek, a másik meg nem,
hogyan lesz egy színészből jelmeztervező,
miért játszotta el a gonosz boszorkány szerepét, amikor a lelke mélyén tündér,
melyik színházban választották örökös taggá, miközben ma már nincsen anyaszínháza.Tartsanak velünk ezúttal is, és ismerjék meg Cselényi Nórát, az arútluK vendégét!
forrás: https://index.hu/