Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások.
A cikkek automatikusan (szerkesztés és kommentár nélkül) gyűlnek.
A forrásokat a bejegyzések végén lehet megtalálni.

Egy regénybe óhatatlanul beleízesülnek a hétköznapok

SERES GERDA / 2024. JÚNIUS 6.

Légrádi Gergely számos regényt, novelláskötetet és drámát jegyez, azonban az írás az ügyvédi feladatok, a család és a tanítás után – az időbeosztást tekintve – utolsó helyre szorult. Bár mint mondja, ha benne van egy regényben, mindegy, hogy fut, reggelizik vagy kocsiban ül, egyfolytában a történet jár a fejében. Tavasszal megjelent Falaink című kötete izgalmas, „oxigénhiányos" szöveg, amely nagy érzelmi erővel tárja fel egy anya és fia kapcsolatának nehézségeit.

Az utóbbi években megjelent írásaiban azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy mennyire másként éljük meg ugyanazokat a helyzeteket. A Falaink című regényében egy iskolás fiú és az édesanyja belső monológjai peregnek párhuzamosan. Mit gondol, mennyire írnánk meg másként ezt a beszélgetést?

Nem ismerjük egymást igazán, de a világlátásunk bizonyára több szempontból is megegyezik, így talán hasonló dolgokban látnánk a lényeget. Viszont mindketten a saját életünk darabkái közé illesztjük be ezeket a puzzle-ket, így a végén mégiscsak két különböző képet adna ki, mást tekintenénk igazán fontosnak, katartikusnak. Az sem mellékes, hogy mi foglalkoztat most minket: mitől vagyunk boldogok vagy elégedetlenek, mire vágyunk vagy mit tudunk most nehezen feldolgozni, ezen érzések szintén befolyásolják azt, hogy milyennek éljük meg ezt a beszélgetést.

Azért is kérdeztem, mert egy olyan drámán dolgozik, amely párhuzamosan mutatná be az eseményeket a különböző szereplők szemszögéből. Miért foglalkoztatja ez?

Azt tapasztalom, hogy minden félreértés, csalódás alapja az, hogy máshogyan érzékeljük a valóságot, és abból másfajta következtetéseket vonunk le. Nem hagy nyugodni, hogyan lehet ezt „lassított felvételen” kielemezni, mit lehet ebből megmutatni, és milyen felelősséget ró ránk mindez – emberként. A színpadon – belátom, kissé kísérletező módon – vajon meg lehet-e ezt mutatni? Filmen biztosan működik, sok hasonló alkotás született már. De izgalmas számomra, hogy színházi jelen időben hogyan lehet megvalósítani mindezt úgy, hogy közben nem zökkentem ki a nézőt. Már több változatot írtam, de még gondolkodom, miként lehetne különböző hangsúlyokkal hatni a néző különböző érzékszerveire. Mást adnánk át a dialógokkal és a látvánnyal.

Elkülönülne a verbális és a nonverbális sík?

Igen, de nem egy időben. Az eredeti elképzelésem az volt, hogy a látottak sokszor ellentétben állnak vagy éppen árnyalják az elhangzottakat, méghozzá úgy, hogy mindezek párhuzamosan történnek. Ám az első változatot – többek közt Székely Csaba javaslatára – átírtam, mert jobbnak tűnt, ha a dialóg és a látvány nem egyszerre, hanem felváltva fut. Aronson A társas lény című kötetének megjelenése óta tudjuk, mennyivel kifejezőbb, nyíltabb lehet a nonverbális kommunikáció, sokkal több dolgot lehet belőle dekódolni. Nem vagyok biztos benne, hogy ennek legjobb tere a színpad, de azt sejtem, ha mégis sikerül, akkor nagyot szólhat. A másik valóságának megélését és ezzel a saját valóságunk átértékelését szeretném megmutatni a történet által.

Ezek szerint ez a dráma már készen van?

Nagyjából igen, ám hiányzik az a rendező, színházcsináló, aki ebbe beleszeretne, és a javaslataival végleges formába öntené. Ez az anyag rendezői színházi megközelítést igényel, a végleges koncepció pedig valószínűleg sok textuális változást is eredményez majd.

Ez színházi szerzőként egyáltalán nem zavarja? Hogy a darab sokszor csupán kiindulási pont.

Mindaddig, amíg a szöveg integritását sértő változások nem történnek, addig nem zavar, ha belenyúlnak. Egyébként is szívesebben bízom ezt a feladatot egy dramaturgra, aki ez esetben „idegen kéz, friss szem”. Egy színpadi szöveg mindig az előadást – javarészt a rendezői koncepciót – kell hogy szolgálja.

A Falaink című regényt egy szülői értekezleten elhangzottak ihlették, a nemrég Szombathelyen játszott Énis, teis című drámát pedig a nagy nyilvánosságot kapott abúzustörténetek. Az írásnál elengedhetetlen a személyesség?

Kizárólag annyiban, hogy az adott kérdés foglalkoztasson. Ha a személyesség az önéletrajzi vonatkozásokat jelenti, akkor az én esetemben a válasz: nem. Az apámmal való kapcsolatom megjelenik ugyan néhány kisprózámban, de az írásaimra az önéletrajzi ihletettség egyáltalán nem jellemző. Bár az is igaz, hogy nincs olyan irodalmi szöveg – akkor is, ha az írója tagadja –, amelyben ne jelennének meg olyan pillanatképek, viszonyok, helyzetek, amelyek a szerzővel megtörténtek, megtörténhettek volna, vagy amelyre vágyakozik. Az említett drámában az érdekelt, hogyan dolgoz fel egy társadalom egy abúzusnak mondott helyzetet. Nem az foglalkoztatott, hogy megtörtént-e, mert azt nem tudjuk, és bizonyítani is nehéz, ha nem éppen lehetetlen. Az érdekelt, hogy mi történik a feltételezett áldozattal és a feltételezett bűnelkövetővel. Mi történik az ő családjukkal.

A Falaink története úgy kelt az olvasóban erős érzelmeket, hogy a szöveg rendkívül feszes, szinte steril.

Mindenféleképpen el akartam kerülni, hogy a szöveg érzelmes, szentimentális vagy didaktikus legyen. Továbbá arra törekedtem, hogy a két szereplő szólaljon meg a szövegben, ne én. Ezekből pedig együttesen az következik, hogy ez egy szikár, pontos, az adott szereplő zsánerében megszólaló szöveg, vagy ahogyan egy számomra kedves olvasó fogalmazott: oxigénhiányos. Itt nem egy szépen fotózott kép vált ki érzelmeket, amely az operatőr érdeme, hanem azt akartam, hogy az események az olvasó saját belső moziját indítsák el. Ráadásul – ahogyan az életünkben is rendre átértékelünk eseményeket – a szövegben is folyton változik a szereplők, sőt az olvasók megélése és megértése, így előfordulhat, hogy az olvasó húsz oldallal később jön rá valamire vagy éppen értékel át egy történést. Ez aktív részvételt kíván. Ha hajlandó vagy menni vele, néha ellökni magadtól a szöveget, lassítani és gondolkodni rajta, akkor a bőröd alá mászhat.

Fabrikálós író, aki ezt a steril szöveget hosszas utómunkával teremti meg, vagy könnyedén, gyorsan születik meg a regény?

Amikor írok, jórészt átszellemülten beleélem magam a szereplők helyzetébe, olyankor sosem fabrikálok. Mielőtt regényt írok, számos jegyzetet készítek a szereplőkről, a velük történtekről. Nagyon jól kell ismernem minden figurámat, az egymáshoz való viszonyukat, a keretrendszert. De sosem pottyan ki belőlem nyomdakészen a szöveg. Sokszor át kell mennem a jeleneteken: húzok, szikárabbá teszem, pontosítom, ritmizálok. Ilyenkor már igyekszem távolságot tartani a szövegtől.

Hétközben az ügyvédi hivatásának él, egyetemen tanít, és az eSzínházat vezeti. Van dedikált ideje az írásnak?

Nincs, de például az iskolai szünetekben többet tudok írni. A hétköznapokban az egyéb teendők elviszik a fókuszt. Érthető módon az írást helyezem a legutolsó helyre, hiszen egy csomó dolog előtte van: az említetteken túl a gyermekeim, az otthoni teendők. De közben ebben van egy Janus-arcúság, mert nem csak akkor írsz, amikor ülsz a gép előtt. Ha benne vagy egy regényben, akkor ahogy jársz-kelsz a világban – mindegy, hogy reggelizel, futsz vagy éppen a kocsiban ülsz –, egy csomó dolog, ami történik veled vagy körülötted, óhatatlanul beleízesül, belekéredzkedik a szövegbe. Ha pedig felszikrázik, nem vagyok rest félreállni az úton és bepötyögni a telefonomba, hogy – a példa kedvéért – amikor Géza bemegy a benzinkútra, akkor ne egy Nemzeti Sportot vegyen, hanem egy Élet és Irodalmat, mert az a megoldás. Emlékszem, az Alkalomadtánt írtam, és itt, az Irányi utcában sétálva morfondíroztam valamin. Nem voltam elégedett az apa figurájával. Előtte olvastam egy hosszú beszélgetést Nádas Péterrel, amelyben elmesélte, hogy évtizedeken át futott. Mai napig emlékszem a pillanatra, amikor képletesen a homlokomra csaptam, hogy: – Hát persze, hogy az apa fut!

A színdarab más?

Az tudatosabban építkezik, és hamarabb kirobban. A dráma a megírásában is drámai, akár egy örvény, bár a színpadi szabályok alapos ismerete elengedhetetlen. Aztán természetesen itt is jön az átdolgozó, hangsúlyokat áthelyező, polírozó fázis. Vagy az újratervezés, ha mégsem működik a megálmodott szerkezet, ív és ritmus.

Az eSzínháznak már fesztiválja van, és a járvány miatti korlátozások elmúltával arra törekszenek, hogy unikális tartalmakat tegyenek elérhetővé a felületen. Ez kulturális értékmentés vagy széles közönség számára örömforrás?

Óhatatlanul mindkettő. Organikus fejlődés indult el 2022 őszén. A járvány idején nagy érdeklődés övezte a felvételeinket, aztán ahogy kinyitottak a színházak, a nézők – nagyon helyesen – inkább ismét élőben akarták látni az előadásokat. Időközben a kultúrafogyasztók rájöttek, hogy nagyon sok korlátot le lehet gyűrni a streammel: a földrajzi távolságtól a fogyatékkal élők nehézségein át a már műsorról lekerült darabok megőrzéséig. Elkezdtek létrejönni azok a felvételek, amelyek elmozdultak a színházi közvetítésektől a film irányába. Ez adott új levegőt az online színháznak, és úgy tűnik: a nézők szeretik, keresik az igényes, újszerű látásmódú tartalmakat.

A kultúrafogyasztónak jó a szeme, jó az orra. A Találkozásnál a Katonában és a Szabad lebegésnél a Radnótiban a színházi körülmények közt létrejött produkciókat kimondottan filmes szempontok szerint adaptáltuk, és ezek kizárólag az eSzínház felületén elérhetőek. Az eSzínház holisztikus szemlélettel dolgozik: a kortárs tánctól a bábszínházon át a klasszikus zenéig vagy éppen a jazzig a kultúra számos szegmensét felöleli. Így akadhatnak örömteli ahaélmények, átjárások, hiszen Fischer Iván rajongója lehet, hogy megnézi a Textúra előadását a Szépművészetiből vagy egy darabot az Örkény Színházból és fordítva. A külföldi magyarok aránya 5-8 százalékról felkúszott 15–20 százalék közé. De természetesen a felületnek van egy markáns kulturális értékmegőrzésre irányuló törekvése is. Az eSzínház folyamatosan keresi a helyét, és ezzel a filmes színházi műfajjal úgy tűnik, tudunk nyitni abba az irányba, amely egyszerre izgalmas a nézők és a színházak számára. Ne feledjük el, hogy mi abban az esetben vagyunk érdekesek, ha a színház és a néző is jól érzi magát. Ebben a kreatív térben pedig még számos lehetőség rejlik.

Gyerekszínészként találkozott először a színházzal, majd íróként és az eSzínház alapítójaként rendszeresen részt vett alkotói folyamatokban. A rendezés gondolata nem foglalkoztatja?

Évek óta izgat és érdekel a rendezés, jelentkeztem is rendező szakra, az utolsó fordulóban estem ki, mikor a jogon államvizsgáztam. Egyelőre azonban több lovat ülök meg, mint amennyit biztonsággal tudok, úgyhogy inkább figyelem, hogy dolgoznak a színházi rendezők.


forrás: https://kultura.hu

Related Posts:






MI TÖRTÉNIK.


EZEK MENNEK.

Az időpontokat lásd itt.


TÁRGYMUTATÓ.

13-as stúdió 3k színházi fesztivál 40 év 600 kilométer 100 guinness 6szín 7 és fél halál a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kalóz a kávé nekem is jár a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös a ló aki elvesztette a szemüvegét a ludovika ablakai a mester a mi osztályunk a néző közbeszól a nulladik perc a rádió ablakai a rendező közbeszól alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála alkalomadtán állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik anyóka emlékiratai apertúra aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden art-színtér átrium az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt az úrhatnám szolgáló b32 baal babel sound bácskai juli pszichoszínháza baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bánk bán bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapasta budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti tavaszi fesztivál budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 coming soon cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi játszmák 2023 családi ünnep cseh tamás cselényi nóra csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió dante danubia zenekar deák17 debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila delta produkció deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy csók és más semmi egy kiállítás rémei éhség éjjel-nappal momentán élnek mint a disznók előadásszámok elte tók vizuális nevelési tanszék elveszett idők email ének a három hollóhoz english énis teis erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál eszínház eszínház fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek falaink falstaff fekete-fehér fellegek fém színház fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fischer iván lakásszínháza fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gólem gödöllő göncz árpád alapítvány grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház ha lenne valakim hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek határvonalak színházi fesztivál hatok csoport hatszín teátrum haydn fesztivál hazug hét domb fesztivál hét és fél halál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál hyppolit így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó estét nyár jó estét szerelem jó kérdés junior príma jurányi k11 művészeti és kulturális központ k2 színház kalandra fül fesztivál kalucsni kaposvár katona keltská noc képek keszthely kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kovátsműhely kőfeszt kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika lírástudók london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madam rekamié madame bizsu madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver maradunk margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló másik produkció mellékhatás menház színpad merlin mesterjátszma mesterkurzus mikor mikro fesztivál milestone mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál monodrámák móra kiadó most fesztivál motto mozaik országos színházi találkozó mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nekem a zene nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operavita operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum petri versmaraton pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik pure voice akadémia ráday utcai színházi találkozó rádió rádiójátékosok radnóti régebbi havi műsorok regnum filmszemle remény rendezők viadala rév fülöp rögvest rs9 rumini russian indie film fesztival sakknovella salgótarján shots festival sinaia sly snowman soharóza sok-szín-feszt sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron sorozat a vidéki operajátszásról spaletta stockholm stúdió k summa summárum susotázs szabadesés szabadka szabadtéri színházak találkozója szeged székely-könyv szemes fesztivál szénakutyák szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház a város színház tv színházak éjszakája színházi törvény színházrendezői testület színlapok szívem szeret szkéné szóbanforgó szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság talált posztok tárgymutató társasjáték tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália thália nyárikert the irish coffee the pocketstones thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trapézon tüllben trefort színjátszó fesztivál újpalotai nyári játékok ütközet váci dunakanyar színház vágánybenéző valamikor van egy határ varázsfuvola városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló vízkereszti gritti volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsámbék zsolnay negyed

PROJEKTEK.

EGY NAGYOBB NAPTÁR IDE KATTINTVA.



UBI.


TARTALOM.


FACEBOOK.




TALÁLT KÉPEK.