Új Hyppolit a színpadon
Új Hyppolit született Kőszegen, aki komor, mint Csortos Gyula, arisztokratikus, mint Benedek Miklós, és egyedi, mint Hyppolit maga, azaz Kálid Artúr. A Kőszegi Várszínházban bemutatott Hyppolit, a lakáj előadás Őze Áron rendezésében, a Bartók Színház együttműködésével került színre, és minden előd előtt tisztelegve emeli kalapját.
Egyszer minden újnak el kell kezdődnie, és így történt ez a Hyppolit, a lakáj esetében is, amikor 1984-ben Vajda Anikó és Vajda Katalin új színpadi változatot írtak a darabból. Most, 2024-ben Őze Áron rendező és Karácsony Ágnes dramaturg újragombolták a magyar vígjáték legfőbb komornyikjának ruháját, és egy kicsit más, mégis ugyanaz a darab született meg. Kevesebb zenével és táncszámmal, de bátor szemlélettel és mai köntösben jelenik meg a Horthy-világ, a Kádár-korszak és a jelen gyarlóságainak összefonódása. Kálid Artúr személyében pedig új Hyppolit lépett a színpadra.
A darab végén Hyppolit egy olyan mondatot tol az orrunk elé, amelyen a közönség nevet, kacag és kuncog, miközben a világ, amiben élnek, mintha mit sem változott volna száz év alatt. Az előadás azt sugallja, hogy az ember szeret nevetni a nyomorúságon, különösen a másikén, mert ebben a pillanatban elfelejti a sajátját.
Az Őze-Karácsony-féle Hyppolit, a lakáj nem szakít azzal az alapkoncepcióval, amely a társadalmi osztályok közötti különbségeket kacagtatja ki. Az előadásban a tehetősek és a polgárok világa is megjelenik, ahol a grófok is tönkremehetnek, a polgárok pedig előkelő villába költözhetnek.
A Kőszegen bemutatott változatban Molnár Piroska is visszatér az előadásba, de ezúttal Makáts Aladárné főtanácsos asszony szerepében. Molnár Piroska jelenléte az egész színpadot kitölti, és a közönség tapssal fogadja.
Kálid Artúr Hyppolitként egyszerre hordozza elődei, Csortos Gyula és Benedek Miklós érzetét és képzetét, miközben saját karakterébe építi be a nézői elvárásokat. Az előadásban Göttinger Pál is kabosul mondja híres hagymamonológját, és Kálid Artúr egy dalt is elővesz, amelyet a gramofonon Benedek Miklós énekel.
Az előadás humorban gazdag, miközben a családok és sorok romlását, a talpon maradásért folytatott küzdelmet mutatja be. Schneider Zoltán Makáts Csaba szerepében egy esendő, de tiszta szívű karaktert formál meg, és táncának látványa felejthetetlenül kacagtató.
Holecskó Orsolya Terka szerepében egy szebb és gazdagabb világ felé vágyakozó fiatal lányt jelenít meg, míg Jerger Balázs a csődbe ment gróf szerepében a magabiztosság és esendőség keverékét hozza el. Az előadásban a színpadi kép és a kosztümök is hozzájárulnak az átmeneti világ megjelenítéséhez.
Kőszegen tehát egy régi-új előadásnak lehettünk szemtanúi, amely XXI. századi lendületet kapott, és egy új Hyppolitot mutatott be, aki komor, arisztokratikus és egyedi. Úgy hívják: Kálid Artúr.
A darab végén Hyppolit egy olyan mondatot tol az orrunk elé, amelyen a közönség nevet, kacag és kuncog, miközben a világ, amiben élnek, mintha mit sem változott volna száz év alatt. Az előadás azt sugallja, hogy az ember szeret nevetni a nyomorúságon, különösen a másikén, mert ebben a pillanatban elfelejti a sajátját.
Az Őze-Karácsony-féle Hyppolit, a lakáj nem szakít azzal az alapkoncepcióval, amely a társadalmi osztályok közötti különbségeket kacagtatja ki. Az előadásban a tehetősek és a polgárok világa is megjelenik, ahol a grófok is tönkremehetnek, a polgárok pedig előkelő villába költözhetnek.
A Kőszegen bemutatott változatban Molnár Piroska is visszatér az előadásba, de ezúttal Makáts Aladárné főtanácsos asszony szerepében. Molnár Piroska jelenléte az egész színpadot kitölti, és a közönség tapssal fogadja.
Kálid Artúr Hyppolitként egyszerre hordozza elődei, Csortos Gyula és Benedek Miklós érzetét és képzetét, miközben saját karakterébe építi be a nézői elvárásokat. Az előadásban Göttinger Pál is kabosul mondja híres hagymamonológját, és Kálid Artúr egy dalt is elővesz, amelyet a gramofonon Benedek Miklós énekel.
Az előadás humorban gazdag, miközben a családok és sorok romlását, a talpon maradásért folytatott küzdelmet mutatja be. Schneider Zoltán Makáts Csaba szerepében egy esendő, de tiszta szívű karaktert formál meg, és táncának látványa felejthetetlenül kacagtató.
Holecskó Orsolya Terka szerepében egy szebb és gazdagabb világ felé vágyakozó fiatal lányt jelenít meg, míg Jerger Balázs a csődbe ment gróf szerepében a magabiztosság és esendőség keverékét hozza el. Az előadásban a színpadi kép és a kosztümök is hozzájárulnak az átmeneti világ megjelenítéséhez.
Kőszegen tehát egy régi-új előadásnak lehettünk szemtanúi, amely XXI. századi lendületet kapott, és egy új Hyppolitot mutatott be, aki komor, arisztokratikus és egyedi. Úgy hívják: Kálid Artúr.
forrás: https://frisshirek.hu/