Neil LaBute: Ha lenne valakim
Egy házibuliban megismerkedik Kim (Barta Ágnes) és Jim (Mészáros Martin), onnan hajnalban a jócskán ittas lány lakásán kötnek ki. A kis garzonban csak az ágy szélére tudnak leülni. Nem mondható el a kezdésre, hogy egyértelmű lesz a folytatás, mert a darab szembemegy a szokványossal. Neil LaBute amerikai író-rendezőt a netflixezők a Tíz ember a szigeten című sorozat egyik alkotójaként ismerhetik. Ebben az idegen környezetben felébredő, emlékezetüket vesztett embereknek a víztől ugyanúgy kell rettegniük, mint kilenc társuktól. A színdarabbeli két fiatal is fél. Nemcsak egymástól, de önmagától is. Tele vannak frusztrációval, feszültséggel. Kezdetben akadozó párbeszédükben korábbi mély sérelmek és megaláztatások kerülnek felszínre, és nyilvánvalóak az önbizalomvesztés jelei. Apró félreértésekbe kapaszkodva játszmákat indítanak. Szóba kerül a me too mozgalom, még férfiszemszögből is: Jim szerint a lány bármikor riaszthatná a rendőrséget, hogy erőszakot követtek el rajta, és senki sem tudná annak az ellenkezőjét bizonyítani. Időnként paranoiába csap át a diskurzus, amikor például feltételezik, hogy bármelyikük lehetne pszichopata gyilkos. A Göttinger Pál által fordított és rendezett darab jól mutatja, milyen nehézségekbe ütközik napjaink online világában a személyes ismerkedés, pedig mindenki szeretné, ha lenne valakije. Az Orlai Produkciós Iroda új bemutatója a minimális díszlet miatt jól utaztatható, és így majd vidéken is több helyen láthatják, hogy Kim és Jim a beléjük rögzült aggodalmak ellenére sem akarják elengedni egymást. A harmincas éveihez érkezett színészházaspár otthonosan mozog a nála tizenvalahány évvel fiatalabb karakterek első randevúja adta szituációban.
forrás: https://hvg.hu/
