Ez egy online képzés, amely nem látogatható szabadon.
A SKVOT szervezésében zajlik, a jelentkezést rajtuk keresztül lehet intézni.
A SKVOT ajánlója:
Legyen a tiéd a következő teltházas előadás!
A színpad az egyik legösszetettebb csapatmunkának a helyszíne, ahol a társulat a rendező vezetésével nyújt maradandó élményt a közönségnek. Online színházi rendezés képzésünkön most a bársonyfüggöny túloldaláról követheted végig az előadások útját az alapanyag kiválasztásától kezdve a próbákon át egészen a premierig.
Az alkalmak során a szakma kulisszatitkaira is fény derül a tapasztalt előadó és a gyakorlati példák segítségével.
Lámpák le, függöny fel, és kezdődhet az első felvonás!
GÖTTINGER PÁL
JUNIOR PRIMA DÍJAS SZÍNHÁZI RENDEZŐ, SZÍNÉSZ, SZERZŐ
Dolgozott már szabadúszóként, társulati tagként és főrendezőként is az ország számos színházában, munkáit évadonként átlagosan 30 000 néző látja.
Szerzőként eddig 8 színdarabját mutatták be, színészként pedig folyamatosan játszik és forgat.
Diplomaszerzése óta 126 kisebb-nagyobb produkció létrehozásában vett részt 75 különféle színház és alkotóműhely megbízásából, a legkisebb független társulatoktól a legelismertebb kőszínházakon át az Operaházig.
Oktatói tapasztalattal is rendelkezik, óraadóként a Pesti Magyar Színiakadémia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak adta át tudását.
2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, szakmai gyakorlatát Poznańban és Londonban töltötte.
Legtöbbször kortárs drámaírók műveivel foglalkozik, számos külföldi szerző darabját állította először színpadra Magyarországon.
Kinek ajánljuk a kurzust?
- A rendezőpálya iránt érdeklődőknek,
- akik gyakorlati tudásra vágynak, és szívesen megismernék a színházi rendezés teljes folyamatát, hogy legközelebb az ő darabjaikról áradozzon a közönség két felvonás között.
- Amatőr társulatok tagjainak,
- akik szabad utat szeretnének biztosítani a tehetségnek a stabil szakmai háttér megteremtésével, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki a társulatukból és a darabjaikból.
- Színházi neveléssel foglalkozóknak,
- akik új perspektívából közelítenék meg az egyes darabok színpadra állításának komplex művészetét, maradandó és személyiségformáló élményt nyújtva a csoportjuknak.
Program:
- A magyarországi színházi struktúra
- Kőszínházak, magánszínházak és függetlenek
- Társulatok és szabadúszók
- Élő hagyományok, mellettük párhuzamosan létező új működési formák és a további kísérletezés jelenlegi irányai
- Hivatásosok és műkedvelők közösségei
- A színházi működés alapfogalmai
- A színház mint művészeti műhely vs. a színház mint nagyüzem
- Hierarchia és terminológia, amelynek ismeretét a megbízók elvárják egy rendezőtől
- Társalkotók, háttérdolgozók, munkatársak, szervezeti egységek
- A produkció létrehozásának és a próbafolyamat lebonyolításának közmegegyzéses felépítése – és az azon túli mozgástér
- Anyagválasztás, szereposztás, az időpont megtalálása, azaz a színházak évadtervének felépítése
- A társulati tagok és a vendégművészek viszonyrendszere
- A rendező és a megbízó színház előzetes elképzeléseinek ütközőpontjai
- A színház mint alkalmazott művészet
- Különbségek az egyes színházak szempontjai között
- Finanszírozási és szerződéses kérdések
- Interpretáció vs. kollektív alkotómunka
- Színdarabok előzetes elemzése, a vállalások meghatározása, improvizációs technikákkal készülő színpadi szövegek
- Lélektani realizmus, formalizmus, képzőművészeti, audiovizuális és költői megoldások
- Klasszikus drámák, XX. századi szövegek, új írások, nem hagyományos formák
- A dramaturggal való közös munka, a saját szövegváltozat kimunkálásának hagyományos módjai, határai
- Magyarországi praxis a monodrámától a nagyoperáig
- A leendő előadás vizuális hatásainak meghatározása
- Díszlet- és jelmeztervek előkészítése, együttműködés a tervezőkkel
- A színpadtechnikai eszközök használatának lehetőségei, saját megoldások
- A költségvetéssel való bánásmód – kreativitás vs. kompromisszumok
- A díszlet- és jelmezgyártás hazai gyakorlatai, időzítése
- Az állítópróba és a tervelfogadás menete és következményei
- Olvasópróba, visszaolvasó próba, elemzőpróba
- A közös olvasás menete és javasolt technikái, háttéranyagok, gyűjtések alkalmazásának lehetőségei
- A színészi meglátások és a személyes szempontok beépítése a koncepcióba
- Motivációs munka és a várható színészi ellenállásokkal való bánásmód
- A rendelkezőpróbák szokásos menete, illetve alternatív megoldások a megszokott gyakorlathoz képest
- A jelzésdíszlet használata, a próbatermi munka sajátosságai, színészeken túli kulcsszereplői
- A munka elején lefektetett rendelkezés döntéseinek következményei a későbbiekre
- A színészi alakítások tényleges kidolgozásának lépései
- Különféle rendezői és színészi próbamódszerek és mentalitások
- Instruálás és döntéshozatal
- A szöveg és a teljes anyag alakulása a munka során, ajánlatok, improvizációk, tapasztalatok beépülése a jelenetekbe
- Színészvezetés vs. önállóság, aprólékos kidolgozás vs. játékszabályok
- A munkatársak felelősségei és mozgástere, a színház mint az együttműködés művészete
- A próbán túl: korrepetíció, szövegösszemondó, tánc- és mozgáspróba, kaszkadőri munka, stb.
- A rendező menedzseri, vezetői képességei, az elképzelések képviselete vagy felülvizsgálata
- Összpróbák és részpróbák, arányok beállítása, részletes, összefoglaló visszajelzés a színészeknek, a főpróbahétre halasztott döntések előkészítése
- Az utolsó próbatermi próba jelentősége a színpadra menés előtt,
- Kellékek, részleges öltözés, schnellpróba
- Ragaszkodás és elengedés, gondos figyelem és sorsára hagyás
- A főpróbahét felépítése, a rendező szerepe az egyes fázisoknál
- A díszletszerelés és az első öltözés jelentősége
- Különböző szereplők döntési jogai és hierarchiájának változásai
- Világítás
- A „megnézés” gyakorlata, a színház vezetőségének esetleges hozzászólásai, javaslatai
- A várható összeomlások lehetőségei
- „Hátraültetés” – a rendező igazgatói felülbírálata
- A „főpróbaheti csoda”
- Fotóspróba, sajtószereplés, promóció
- Nyilvános főpróba és premier
- Visszajelzések és kritikák kezelése
- A színházrendezők helyzete a magyar színházi társadalomban
- Színházak vezetésében szerepet vállaló vs. szabadúszó rendezők
- Ideális munkamennyiség, pangás, túlterheltség
- Kapcsolatrendszer építése és gondozása, tájékozódás, színházba/moziba járás, belföldi és külföldi utak, előadásfelvételek
- Fesztiválok, díjak
- Szakirodalom (illetve annak hiánya)
- Önképzés, profil és a pálya alakítása
- Mások által a rendezőre aggatott szerepek, a rendezői keménykezűség és az erőszakmentes kommunikáció ütközőpontjai
- A rendező szerepe a társulaton vagy az adott próbafolyamaton belüli feszültségek kezelésében
- Hosszú távú együttműködések lehetőségei és példái
- Csapdák és ellehetetlenülés, a bizalom és a bizalomvesztés esetei
- A macsószerep, a női rendezők hagyományos és kínzó hiánya
- Zaklatás és abúzus, a mérgező közegtől a büntetőjogi esetekig"
- Karriertippek és életpályamodellek
- Az indulás lehetőségei és nehézségei, konokság és rugalmasság, a már felépült portfólió gondozása és alakítása, elérhető pályacsúcsok – és az az utáni évek
- A párhuzamosságok lehetőségei: színészet, drámaírás, tanítás, civil állás
- A piaci rések felismerése
- A telített pálya és a szakemberhiány együttes jelenlétének anomáliája
- A művészi és a mesteremberi ambíciójú rendezők különbségei és átfedései
- Kurrens, nagy hatású rendezők említése és munkáinak vizsgálata
- Specializációk
- A korábban tárgyalt rendezői munkán túlmutató speciális gyakorlatok
- Szórakoztató zenés színház, opera, bábszínház, hangjáték, közösségi színház, performanszok és helyspecifikus események, diákszínjátszás, tanítás, műkedvelő közösségek
- Közéleti aktualitások és örök érvényű történetek lefordítása a színház nyelvére
- A saját, állandó alkotóközösség kialakításának lehetőségei
- Társulatalapítás
- A színházművészet alulfinanszírozottságának megoldási stratégiái
- A kurzusfeladatok kitárgyalása, értékelése
- A rendező számonkérhetőségének, következetes és alapos döntés-előkészítésének gyakorlatai
- Összefoglalás
- Q&A, a korábban elhangzottak hasznosítási lehetőségei, tanácsok és tapasztalatok, zsákutcák és lelkesítő távlatok
- A kurzus után
- Rendezői szemlélet
- A színházi rendező képzésen valódi eseteken keresztül sajátíthatod el azt a látásmódot, amivel magabiztosan koordinálhatod majd a társulatodat, simíthatod el a próbák során felmerülő konfliktusokat és vihetsz színre pótszékes előadásokat.
- Színházi struktúra
- Az alkalmak után különbséget tudsz majd tenni az egyes színháztípusok és műfajok között, és ismerni fogod a hierarchikus felépítésüket és a kapcsolódó munkaköröket. A tanultak tükrében nem jelent majd gondot akár egy teljes színházi évad felépítése sem.
- Karrierépítés
- A színházi rendezés kurzuson szakértői támogatással és gyakorlati feladatok által szerezhetsz tapasztalatot például az anyagválasztás, a vizuális tervezés, a casting és a konkrét megvalósítás terén, ami stabil alapot biztosít a karriercéljaid eléréséhez.
továbbiak: SKVOT.HU
