Akár 140 embert is érinthet egyetlen öngyilkosság, amiből ötóránként történik egy Magyarországon

Ha dzsungellé válik épp újra a világ, de téged nem a konteós hazudozások, hanem a tudományos tények és összefüggések érdekelnek, csatlakozz mielőbb!

A Védőháló című darab az öngyilkosságról és a körülményeiről szól, mégis lehet rajta nevetni. Meg lehet sajnálni a szereplőket, lehet őket kedvelni az esendőségükért, együtt lehet érezni mindegyikükkel – és mindegyikükkel más miatt. Ugyanarról beszélnek, de máshogy teszik mind: arról a Kerekes Péterről rajzolnak képet, aki egy délelőtt levetette magát a Dunabest bevásárlóközpont hatodik emeletéről.

Kerekes Péter esete nem egyedülálló, és ezt a Védőháló is hangsúlyozza. A Dante Közösségi Alkotótérben életre keltett darab elmeséli, hogy a bevásárlóközpontban sem ő volt az első, aki így és itt vetett véget az életének – a körülményekről viszont keveset tudunk, és azt is csak néhány jelenetből lehet összerakni, hogy mi történhetett a tett előtti utolsó hetekben.

A feleség, a főnök, az influenszer és a banki ügyintéző

Alberti Zsófia, a Védőháló rendezője és ötletgazdája internetes kommentekből merített inspirációt, az április 5-i bemutató után arról beszélt, hogy egy influenszer posztja alatt találkozott azzal a jelenséggel, hogy az emberek mélyen elítélik az öngyilkosságok elkövetőit. Ezért egy olyan karaktert szeretett volna megalkotni, aki bár maga is viaskodik a saját mentális és lelki terheivel, ugyancsak elítéli azokat, akik szerinte a könnyebb utat választják. Ez a karakter lett az influenszer, akit a darabban Gonda Kata alakít.

A kérdésre, hogy miért egy férfi öngyilkossága áll a darab középpontjában, a rendező azzal válaszolt, hogy nem a szerep volt meg a fejében először, hanem a szereplő, akivel szerette volna eljátszani azt. Ő Endrődy Krisztiánt választotta, aki Pétert alakítja a Védőhálóban, azt a negyvenes férfit, aki nehezen küzd meg a saját mentális nehézségeivel, és annak ellenére, hogy pszichiátriai kezelés alatt áll, a munkába menekül a gyógyszerek elől. Beszédes, hogy egy középkorú férfi öngyilkossága jelenti a cselekmény középpontját, ugyanis Magyarországon a statisztikák szerint közel négyszer annyi férfi követ el befejezett öngyilkosságot, mint nő – ez százezer férfi lakosra vetítve évente 28 esetet jelentett a KSH 2020-as adatai alapján.

Péter feleségével, Orsolyával (Radnay Csilla) egy banki jelenetben találkozunk először, ami minden kínos és megmosolyogtató pillanatával együtt látleletet alkot arról, hogy mennyire tabusított és nehéz a halálról beszélni – professzionális helyzetben is. Nincs szókészlet arra, hogyan kérdezzék az emberek egymást ilyen helyzetekben, és arra sincsenek kész minták, hogy miként kellene kezelni a másik fájdalmát.

Találkozunk még a darabban Péter főnökével is, aki a rendező, illetve a szerepet játszó Kolnai Kovács Gergely szerint annyira nehezen fér hozzá a saját érzéseihez is, hogy az empátia csekély jeleit sem tudja kimutatni a súlyos problémákkal terhelt beosztottja felé.

Magyarország még mindig az élbolyban van, ha öngyilkosságról van szó

A Védőháló aktuális témát feszeget, Magyarország ugyanis még mindig a harmadik helyen áll a halállal végződött öngyilkosságok számát tekintve az EU-s országok sorában – 2020-ban csupán Litvánia és Szlovénia előzte meg a listán. Bár a visszaesés jelentős az esetek számát tekintve, a számok még mindig magasak, ami azt jelenti, hogy továbbra is kb. ötóránként történik halálos kimenetelű önsértés az országban.

Pedig a statisztikák szerint 10-ből 8 elkövető beszél a szándékáról, mielőtt öngyilkosságot követne el. Az Alapítvány az öngyilkosság ellen adatai szerint naponta 150 kísérlet történhet, az elkövetők kétharmada pedig az első próbálkozás során életét veszti.

A szakemberek úgy vélik, hogy minden kísérletet komolyan kell venni, ugyanis a próbálkozás a legerősebb indikátora a későbbi sikeres öngyilkosságnak, és ezt néha az intézményes ellátás sem tudja megelőzni – erről a bemutató utáni beszélgetésben Bérdi Márk klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta beszélt, aki szakmai konzulensként segítette a „társadalmi célú szomorújáték” megírását. Az alapítvány munkatársai pedig gyakorlatokkal készültek, amelyek könnyed formában vezették rá a nézőket, hogy a zsigeri első reakciók milyen fontosak lehetnek egy-egy élethelyzetben. Mindegy, hogy egy késéről van szó, a nulladik lépés és az első reakció nagyon fontos abból a szempontból, hogy egy adott problémát hogyan kezelnek az emberek – hangsúlyozta Göttinger Pál, a beszélgetés moderátora.

Nem bűnös az öngyilkos

Bérdi szakemberként fontosnak tartja leszögezni, hogy az öngyilkosságot elkövető személy nem bűnös, még akkor sem, ha nyilvános helyen vet véget az életének. Szerinte fontos, hogy mindenki értse, hogy az emberek nem azért választják ezt, mert ártani akarnak másoknak, hanem abban a pillanatban ezt tartják a legjobb megoldásnak. A legtöbben eltervezik, hogyan oltják ki a saját életüket, és a kritikus 5 percben, ami az elhatározás és a tett között telik el, még sokszor le is beszélhetők.

A módszer kiválasztása persze befolyásolja, hogy megmenthető-e valaki, ám a tapasztalatok szerint nincs olyan, hogy valaki azért választ bizonyos eszközt, hogy könnyebben megmenthessék. Ugyanakkor vannak tipikus női és férfi módszerek, hagyományosan az erőszakosabb, végletesebb megoldásokat választják a férfiak, így például az akasztást, míg a nőknél gyakoribbak a gyógyszeres kísérletek.

Az öngyilkosság nem egyenes következménye a mentális betegségeknek, ugyanakkor a depresszió, egyes személyiségzavarok, valamint az alkohol- és szerfüggőségek befolyásolhatják az előfordulás gyakoriságát. Egyfajta családi halmozódás is megfigyelhető a szakember szerint, de ezt nem örökletesnek tartják, sokkal inkább a mintaátadás számlájára írják. Épp emiatt fontos, hogy az anamnézisfelvétel során felmérjék, hogy a családi kórtörténetben szerepel-e szuicid kísérlet vagy befejezett öngyilkosság.

Mindezekkel együtt – vagy ezek ellenére – a szakemberek sem tudnak minden öngyilkosságot megelőzni, és őket is ugyanúgy megrázza, ha páciensük véget vet az életének a kezelés alatt vagy a kezelés végeztével. Bérdi a közönségnek beszélt arról, hogy korábban, amikor a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztályán dolgozott, maga is átélt hasonlót, amikor az osztályon történt öngyilkosság.

Azonban ahogy az áldozat, úgy a környezete sem hibás. A Védőháló is arra kíván rámutatni, hogy az öngyilkosságnak nincs egyetlen kiváltó oka, nem tehet róla senki, sem a környezetből, sem maga az elkövető, és nem írható a genetika számlájára sem. A szakember úgy fogalmazott, hogy ez egy multikauzális, vagyis sok-sok különböző okra visszavezethető cselekmény, amiből egyetlen eset összesen akár 140 embert is érinthet, a szűk családtól kezdve a barátokon és kollégákon át a távoli ismerősökig.

Hiába vannak azonban sokan kapcsolatban az elkövetővel, szinte lehetetlen nyakon csípni a pillanatot, amikor megszületik a szilárd elhatározás az öngyilkosságról. Épp ezért a terapeuta azt javasolta a bűntudattal küzdőknek, hogy a saját terápiájukban dolgozzák fel az eseményeket, és ne zárkózzanak el ettől.

A Védőháló alkotói fórumot akarnak teremteni ahhoz, hogy az emberek egy történeten keresztül elkezdhessenek gondolkodni erről. Ehhez egy izgalmas és látványos formátumot választottak: a színdarabot egy kapcsolódó beszélgetéssel egészítették ki, így a nagyjából 70 perces előadások után a „második felvonás” egy közös beszélgetés az Alapítvány az öngyilkosság ellen szakemberével.

A következő előadásokról a Védőháló Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Ha öngyilkossági gondolatai vannak, hívja a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot vagy a 112-t! A pszichiátriai gondozók országos listáját és térképét itt találja.

forrás: https://qubit.hu/